Boris Tadic szerb államfő pénteken elutasította a Koszovó jövőjére vonatkozó, Martti Ahtisaari által készített javaslattervezetet, mivel az jelenlegi formájában a Szerbiától elszakadni akaró tartomány függetlenségét tartalmazza, ami Belgrádnak elfogadhatatlan.
Az ENSZ-főmegbízottól a nap első felében átvett dokumentumról szólva az elnök megállapította, hogy az ugyan nem mondja ki nyíltan Koszovó függetlenségét, ám Szerbia szuverenitásáról és területi integritásáról sem tesz említést. Ezért, s néhány rendelkezése miatt az Antisaari-terv megnyitja az utat Koszovó függetlenné válása előtt – mutatott rá írásos nyilatkozatában Tadic, hozzátéve, hogy Szerbia, s ő, mint az ország elnöke soha nem fogadja el a déli tartomány függetlenségét.
Koszovó függetlenné válásának ráerőltetése Szerbiára ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek, s veszélyes politikai és jogi precedenst teremt – hangsúlyozta a szerb államfő, hozzátéve, hogy az Ahtisaari-terv Koszovó államjogi státusán kívül sok egyéb, fontos kérdésben – az igazgatási jogkörök megosztása, a szerb ortodox egyház és koszovói kolostorai védelme, a nemzetközi polgári és katonai felügyelet – is javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket Belgrád alaposan tanulmányozni fog.
Rövid határidő
Mivel a január végi választásokat követően Szerbiának jelenleg nincs határozatképes parlamentje és cselekvőképes kormánya, az államfő az új törvényhozás pártjainak vezetőivel fog konzultálni az Ahtisaari-tervről. Boris Tadic – hivatalának közleménye szerint – biztos benne, hogy a konzultációk eredményeként megtalálják a módját annak, hogy tovább védelmezzék Szerbia nemzeti és állami érdekeit, s folytassák a Koszovóval kapcsolatos egységes szerb állami politikát.
Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott tájékoztatása szerint az érintetteknek a következő másfél hétben kell kialakítaniuk álláspontjukat, s február 13-tól elkezdi velük a konzultációkat, hogy utána – véleményük, megjegyzéseik ismeretében – elkészítse végleges javaslatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára. Ám még az az okmány sem jelent végső döntést, mivel azt a BT-nek kell meghoznia.
Majdnem függetlenség
Sajtóértesülések szerint a terv jelenlegi formájában megengedi Koszovó Szerbiából való kiszakadását és önálló nemzeti jelképek használatát. A koszovói albánok függetlenséget akarnak, a tartományt vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintő szerbek ettől mereven elzárkóznak, de kiterjedt autonómiát kínálnak Koszovónak.
A BBC internetes honlapján is közzétett, egy nyugati diplomatára hivatkozó tudósítás szerint Ahtisaari terve “felér a függetlenséggel”, s nemzetközi felügyelet alá helyezné a tartományt. A javaslat értelmében Koszovó saját nemzeti jelképeket, például zászlót és himnuszt használhatna, s tagságért folyamodhatna olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az ENSZ. A tartomány mindazonáltal nem lenne felosztható etnikai választóvonalak – a szerbek és albánok lakta területek határai – mentén, s Koszovó a tervezet szerint nem csatlakozhat egyetlen államhoz sem. Ez kifejezetten egy Nagy-Albánia létrehozásának megtiltását jelenti.
Függetlenségpárti tüntetõk az ENSZ fõmegbízottjanak fényképével (MTI/EPA)
Ahtisaari terve előírná a koszovói szerb kisebbségnek – beleértve a szerb ortodox egyháznak és a szerb nyelvnek – a védelmét, s szavatolná a szerbek képviseletét a parlamentben, a rendőrség soraiban és a közszolgálatban. A terv előirányozza azt is, hogy a nemzetközi közösség képviselőt nevez ki Koszovóba, aki jogosult lenne beavatkozni az események menetébe, ha az albán többségű tartomány vezetése megpróbálna a javaslatban foglaltaknál messzebbre menni. A NATO és az Európai Unió erői pedig katonai és rendőri szerepet töltenének be Koszovóban.
Nehéz szülés lesz
A tervről a végső szót az ENSZ Biztonsági Tanácsa mondja majd ki, a grémium azonban aligha nevezhető egységesnek a kérdésben. Oroszország ugyanis csak olyan forgatókönyvre hajlandó rábólintani, melyet a szerbek is elfogadnak. Ám mivel a választások alig több mint egy hete voltak Szerbiában, és bár valószínűleg a Koszovó kérdésében mérsékeltebbnek tekinthető demokraták alakítatnak kormányt, hónapok is eltelhetnek, míg a kabinet leteszi az esküt és kialakítja végső álláspontját a kérdésben. Még kisebb az esélye annak, hogy az oroszok támogatni fogják a tervet, ha egy újabb választás kiírása után esetleg a radikálisok alakítanak kormányt, akik mereven elutasítják Koszovó függetlenségi törekvéseit.
Koszovóban a NATO Szerbiára mért légi csapásai nyomán megszűnt a szerb hatalmi, közigazgatási szervek és fegyvereserők működése; a tartomány 8 éve ENSZ-igazgatás alatt áll, a rendről, biztonságról NATO-erők gondoskodnak. A helyi lakosság saját (albánokból álló) parlamentet és államfőt választott, miközben rendre bojkottálta a Szerbia által kiírt választásokat – azokon csak a százezer fősre zsugorodott koszovói szerb kisebbség tagjai vettek részt.
Tüntettek a szerbek
Koszovó megosztottságát jelzi, hogy az államfővel találkozó ENSZ-főmegbízottnak is a belgrádi elnöki palota oldalbejáratát kellett használnia, mert az épület előtt a Koszovóban eltűnt szerbek több száz hozzátartozója tüntetett. A Koszovóban Eltűntek és Meggyilkoltak Családjainak Szövetsége által szervezett megmozdulás résztvevői hozzátartozóik fényképeivel, s az eltűnt 255 szerb haláláért az albán fegyveres szervezeteket, a NATO-t és a nemzetközi békefenntartó erőket hibáztató plakátokkal jelentek meg. A szervezet elnöke emlékeztetett rá, hogy 1998-ban és 1999-ben 1265 szerb polgári személy tűnt el Koszovóban, és a nemzetközi békefenntartó erők bevonulása óta további 1300.
