Afganisztánban a NATO irányítása alatt álló nemzetközi biztonsági erő, a 33 ezer fős ISAF már tavaly ősszel is komoly harcokra kényszerült a 2001-ben megbuktatott tálib rendszer fegyvereseivel, s félő, hogy a tavasz beköszöntével a tálibok megpróbálnak offenzívát indítani. A mostani brüsszeli tanácskozáson Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a kiszivárogtatások szerint egy új washingtoni stratégiát ismertet majd kollégáival a helyzet rendezésére.
Ennek egyik eleme, hogy az Egyesült Államok az eddigi összegek mellett további évi 9 milliárd dollárt fordít majd a katonai akciók, illetve a gazdasági újjáépítés támogatására – de amerikai tisztségviselők előzetesen azt hangoztatták, hogy nem pusztán pénzről van szó, hanem az eddigi politika széles körű felülvizsgálatáról.
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár mindenesetre pénteki, a tanácskozást megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy az afganisztáni helyzet javulásához “globális megközelítésre” van szükség, ahol megvalósul a katonai és a polgári eszközök koordinálása.
Koszovó ügye is napirenden
A 26 NATO-tagállam külügyminisztereihez később csatlakoznak mindazon államok illetékesei, amelyek csapatokat állomásoztatnak Afganisztánban, illetve a különböző nemzetközi szervezetek (EU, ENSZ, Világbank) képviselői. A csapaterősítések ügye állítólag most nem kerül terítékre: erről a tagállamok védelmi miniszterei tárgyalnak majd február 8-9-i sevillai megbeszélésükön.
A pénteki brüsszeli NATO-tanácskozáson – amelyen
magyar részről Göncz Kinga külügyminiszter is részt vesz – Koszovó ügyéről ugyancsak szót ejtenek. A tartományban szintén a NATO látja el a békefenntartást (a 14 ezer fős KFOR révén), s itt a közeljövőben a feszültségek fokozódása várható. A koszovói albánok változatlanul a függetlenséget követelik, Szerbia viszont ezt hevesen ellenzi.
