A BT közvetlenül az év végi ünnepek előtt határozott arról, hogy Teherán ellen büntetőintézkedéseket léptet életbe, miután az iráni vezetés többszöri követelésre sem mondott le kifogásolt nukleáris törekvéseiről. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy további, még szélesebb körű szankciókat hoz, ha Irán két hónapon belül sem hagy fel urándúsító tevékenységével.
Az EU-miniszterek üdvözölték a döntést, szükségesnek és arányosnak nevezték. Megerősítették egyúttal, hogy később a már szóban forgóknál bővebb körű szankciók következhetnek, ha Irán továbbra is ragaszkodik álláspontjához. A gyakorlatban a szankciók sok változást nem jelentenek: az EU-tagországok már hosszú ideje figyelnek arra, mit exportálnak Iránba (fegyvereket például egyáltalán nem), és a kapcsolattartás sem nevezhető túlságosan sokrétűnek.
A miniszterek a büntető intézkedések további szigorításának fenyegetése mellett leszögezték: az intézkedések csak addig maradnak érvényben, amíg Irán eleget nem tesz a BT és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felszólításainak. Megerősítették: továbbra is fenntartják az unió tavaly nyári ajánlatát, amely igen kedvező feltételeket tartalmazott Iránnak az urándúsítás befagyasztásáért cserében.
Kitiltott ellenőrök
Az uniós külügyminiszterek tanácskozásával párhuzamosan Irán bejelentette, hogy nem engedi be atomipari létesítményeibe a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 38 ellenőrét, megtorlásul az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az országra kirótt szankciókért.
A NAÜ – az ENSZ szakosított szerve – 38 ellenőrének nevét tartalmazó listát egy teheráni különbizottság állította össze, amelyet az Irán elleni büntetőintézkedéseket elrendelő, 1737-es számú BT-határozat december 23-i elfogadása után hívtak életre. A teheráni illetékes közölte, hogy ez az első lépés azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek célja a NAÜ-vel folytatott együttműködés korlátozása.
Az iráni parlament december 27-én elfogadott egy törvényt, amely arra utasítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a NAÜ-vel folyó együttműködést a BT-határozat miatt.
