A szavazók csak jelöltlistákra voksolhatnak, amelyekből húsz van. A listákat huszonhét párt – vannak köztük olyanok is, amelyek négyes koalíciót alkotnak – és választási mozgalom állította, 3799 jelölt nevét tüntetve fel rajtuk.
A húsz listának csak mintegy a feléről feltételezhető, hogy eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges eredményt. A biztos nyertesek között lesznek nagy valószínűséggel a nemzeti kisebbségeket képviselő pártok (a Vajdasági Magyar Szövetség és a két kis magyar párt alkotta Magyar Összefogás Koalíció, két albán párt koalíciója, illetve a dél-szerbiai muzulmán bosnyákokat képviselő párt), mivel velük szemben a szerb választási törvény pozitív megkülönböztetést alkalmaz. A szavazók számától függően nekik 12-16 ezer érvényes szavazat is elég lesz egy képviselői helyhez. A szerb pártoknak viszont a parlamentbe jutáshoz át kell ugraniuk az 5 százalékos szavazatküszöböt, amire 5-6-nál több szervezet valószínűleg nem lesz képes.
Igaz, hogy a jelenlegi választás csak három évvel követi a 2003. december végén megtartott előzőt, s a parlament mandátuma négy évre szól, Szerbiában mégsem beszél senki előrehozott választásokról. A hivatalos indoklás szerint azután írták ki, hogy ősszel népszavazáson jóváhagyták az új alkotmányt, amely lezárta az előző, milosevici korszakot. A most leköszönőben lévő parlamentet pedig még abban választották meg, így természetes, hogy teljes mandátumának kitöltése előtt újat válasszanak helyette.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
