Ebben a félévben Németország adja az EU Tanácsának soros elnökségét, a német kancellár Strasbourgban mutatta be programját az EP-képviselőknek – közölte az EP sajtószolgálata.
Közös külügyminiszter
A közel-keleti ügyekben Merkel az EU, az USA, Oroszország és az ENSZ kvartettjének együttműködését szeretné, ahogy az iráni atomprogram kezelésénél is. Afganisztán esetében szerinte „csak a katonai és polgári erőfeszítések kombinációja lehet sikeres”. Mivel „sok ország csatlakozási szándéka nem teljesíthető”, „értelmes és vonzó alternatívaként” Merkel a szomszédságpolitika megerősítését ajánlotta – különösen a fekete-tengeri és a közép-ázsiai régió számára.
Az EU-USA csúcstalálkozón a politikus a transzatlanti kapcsolatok elmélyítését szeretné, a „stratégiai jelentőségű” EU-orosz kapcsolatokban pedig szerinte új partnerségi és együttműködési egyezmény megkötésére van szükség. Ebben központi szerepet kapnának az energiaügyi együttműködés kérdései, de szó esne a sajtószabadságról, a civil társadalomról és Oroszországnak a szomszédaihoz fűződő viszonyáról is.
A 2012 utáni globális klímaegyezmény alapjait a márciusi EU-csúcson és a G-8 csúcson fektetné le a német elnökség. Az EU újraértelmezné Afrikához fűződő kapcsolatait is, „megkezdjük egy EU-Afrika csúcstalálkozó előkészítését” – mondta Merkel. A kancellár szerint közös európai külpolitikára, ehhez pedig európai külügyminiszterre van szükség.
A bürokrácia leépítése
A kancellár szerint a gazdasági növekedés nem lehet öncél. „Meggyőződésem: először és mindenek előtt a foglalkoztatással kell foglalkozni: Ez a szociális Európa. Minden más másodrangú.” – mondta. Az európai politika tartós feladata a felesleges bürokrácia leépítése – vélte a politikus. Merkel szerint a hathónapos soros elnökségi időszakok összekötése érdekében fontos a mindenkori soron következő elnökségek együttműködése, a „trió-elnökség”. Ennek jegyében találkozik a portugál és a szlovén kormányfővel – tette hozzá.
Nem európai felmelegedés
Az Európai Bizottság elnöke, José Barroso szerint a márciusi európai tanácsi ülésen mindenek előtt azzal kell foglalkozni, a fejlődő országok hogyan foghatják vissza 30 százalékkal a gázkibocsátásukat 2020-ig. Ez kell ahhoz, hogy a globális hőmérséklet ne haladja meg 2 foknál jobban az ipari forradalom előtti időszakét. Ebben Európának az élre kell állnia, és ösztönöznie kell a többi országot is a csatlakozásra, „elvégre ez globális felmelegedés, nem európai felmelegedés” – fogalmazott a bizottság elnöke.
Második legfontosabb célként a politikus a fenntartható, biztonságos és versenyképes energiapolitika kialakítását jelölte meg. Ehhez szerinte szét kell választani az energiatermelést és az energiaelosztást, és erősebb, független, „európai dimenziójú” szabályozást kell bevezetni.
A római szerződések ötvenedik évfordulóján, a márciusi csúcson elfogadandó nyilatkozatnak Barroso szerint a következő öt fő pontot kellene tartalmaznia: szolidaritás, szociális és gazdasági kohézió; környezeti fenntarthatóság; az uniós intézmények elszámoltathatósága; biztonság az alapvető szabadságjogok fenntartása mellett; valamint az európai értékek támogatása világszerte.
Alkotmány
Angela Merkel szerint Európa sokszínűségét az általa már kivívott, de napról napra újra megerősítendő szabadság teszi lehetővé, Európa „lelke” pedig nem más, mint a tolerancia. Az alkotmányos szerződés az első olyan európai szerződésszöveg, amely kimondottan a toleranciáról beszél – mondta. „A gondolkodás ideje véget ért” – utalt az uniós alkotmány francia és holland elutasítása utáni időszakra Merkel. „Európa, a tagállamok és polgáraik érdeke, hogy ezt a folyamatot a következő, 2009. tavaszi európai parlamenti választásokig kedvező eredményre vezessük. A kudarc történelmi mulasztás lenne” – fogalmazott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
