A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése szerint a kormányváltások ellenére kiegyensúlyozottan működő születést ösztönző politikának köszönhetően – amely a családi adózás mellett a gyermekeit munka mellett nevelő nőket támogatja elsősorban – termékenységi dinamizmussal Franciaország kivételnek számít Európában, hiszen még a vallásosnak számító nyugat-európai országokban sem haladja meg az egy nőre számító születési arány az 1,4-et. Kelet-Európában pedig az 1,3-as átlag miatt születési válságról lehet beszélni. A skandináv országok és Nagy-Britannia adatait beleszámítva 1,5 az európai átlag.
A Franciaországban az ezredforduló óta tartó születési boom a tavalyi 830 900 újszülöttel a legmagasabb szám 1981 óta, s ezzel 63,4 millióra növekedett a lakosság száma. A gyermeket vállaló nők száma kevesebb, mint húsz évvel ezelőtt, de amelyik – elsősorban középosztályhoz tartozó – aktív francia nő gyermeket vállal, az legalább kettőt kíván felnevelni, s a korábbiakhoz képest elég későn, átlagosan 30 éves korában szüli első gyermekét.
A francia gyermekek fele tavaly házasságon kívül született, míg ez az arány 1970-ben csak hat százalék volt. A házasság ugyanakkor továbbra is népszerű intézmény Franciaországban a hetero- és homoszexuális pároknak a házasokéhoz közelítő jogi státust biztosító, 1999-ben életbe lépett Polgári Szolidaritási Paktummal (PACS) egyetemben.
A születések növekedésével párhuzamosan folytatódik Franciaország elöregedése is: a 65 év felettiek tették ki 2007. január 1-jén a francia lakosság 16,2 százalékát, míg 1994-ben még csak 15 százalékát. Az INSEE előrejelzése szerint 2030-ban a franciák 60 százaléka 60 év feletti lesz.
