Nagyvilág

Pöttering az Európai Parlement új elnöke

Az európai szocialisták és a néppárt két évvel ezelőtti alkujának megfelelően a magyar belpolitikában sem ismeretlen Hans-Gert Pöttering lesz az Európai Parlament új elnöke. Így néhány hónapig jobboldali politikus tölti be az unió három legfőbb vezetői tisztségét.


Változó látszám

Ez évtől kezdve az EP-képviselők száma átmenetileg 785-re nőtt. A következő, 2009-es EP-választással ismét a tavalyi szintre, 736-ra csökken majd az EP létszáma. A legkisebbek – Szlovénia, Észtország, Ciprus, Luxemburg és Málta – kivételével valamennyi tagország a jelenleginél kevesebb képviselőt küldhet a parlamentbe: Magyarország 24 helyett csak 22-vel rendelkezhet a jövőben.

A német Hans-Gert Pötteringet, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt frakciójának eddigi vezetőjét választották meg az Európai Parlament elnökévé kedden a képviselők.

A strasbourgi plenáris ülésen lebonyolított szavazás (amelyet az interneten is figyelemmel lehetett kísérni) több mint 450 támogató vokssal zárult eredménye nem számít meglepetésnek. Pötteringet ugyanis saját frakcióján, az EP legnagyobbján kívül a második legnépesebb, a szocialista képviselőcsoport is támogatta. Ennek az az oka, hogy az EP két legnagyobb frakciója már korábban megegyezett arról, hogy a két részre osztott elnökségi időszakban támogatják egymás jelöltjét. A szavazáson most először vettek részt teljes joggal az előző nap beiktatott bolgár és román EP-képviselők.

Régi ismerős

Hans-Gert Pöttering a többször is feltűnt a magyar belpolitika színpadán. Az önkormányzati választásokat követően például közleményben üdvözölte a Fidesz “nagyarányú győzelmét”, hozzátéve, hogy eredmény azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök “elvesztette szavahihetőségét és vele együtt a szavazók széles többségét”.

Legutóbb akkor hívta fel magára a magyar olvasók figyelmét, amikor kiállt Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke mellett, akit azzal vádoltak, hogy a párt ünnepi ülésén mondott beszédében felszólította az EU-t, hogy vonja meg a támogatást Magyarországtól. Pöttering akkori nyilatkozata szerint a magyar pártelnök nem mondott semmi ilyesmit, ő maga viszont sajnálattal értesült arról, hogy „egyes magyarországi sajtóorgánumokban nyilvánvalóan tévesen értelmezték Orbán szavait”. Pöttering szerint az ülés résztvevői bizonyíthatják: a Fidesz elnöke „nem mondta, hogy az Európai Uniónak meg kéne vonnia a támogatást Magyarországtól. Minden más, a magyar sajtóban megjelent, ezzel ellentétes értelmezés hamisítás.”

Jobboldali fölény

Pöttering a huszonhatodik a posztot betöltők sorában, amióta az EP elődje, az Európai Szén- és Acélközösség közgyűlése 1952-ben megalakult (az önálló EP-nek 12. vezetője). A német kancellár, Angela Merkel pártját, a kereszténydemokrata uniót (CDU) képviselő “euroatya” az első közvetlen EP-képviselőválasztás, 1979 óta tagja az Európai Parlamentnek. A német néppárti politikus a spanyol szocialista Josep Borrell Fontellestől veszi át a stafétát a parlamenti ciklus végéig, 2009 júniusáig.
Az EP-elnök feladatai sokrétűek: ellátja a parlamenti plenáris ülések elnökletét, biztosítja az intézmény eljárási szabályzatának betartását, a plenáris ülések megfelelő működését, képviseli a parlamentet fogadva például az érkező állam- és kormányfőket, emellett aláírásával hitelesíti az EU költségvetését és az úgynevezett együttdöntési eljárással elfogadott jogszabályokat.


Pöttering megválasztásával ideiglenesen az EU mindhárom legfontosabb intézménye kereszténydemokrata irányítás alá került. Az EP mellett a tagországok kormányait képviselő, döntéshozó Európai Tanácsot június végéig Merkel, míg az elsősorban végrehajtó szervként működő Európai Bizottságot 2009-ig a volt portugál kormányfő, José Manuel Durao Barroso vezeti.

„Európa a polgárok Európája”


Még a voksolás előtt Pöttering azt mondta, amióta az Európai Parlamentben dolgozik, mindig is kiemelten foglalkozott a strukturálisan elmaradt régiók felemelésével. A politikus emlékeztetett az EP biztonsági és leszerelési albizottságában végzett munkára, és az amszterdami szerződés parlamenti előkészítésére. Pöttering azt mondta, elejétől fogva annak a híve volt, hogy a közép-európai országok teljes jogú tagjai legyenek az uniónak.


„Európa legyen a polgárok Európája!” – mondta a politikus, aki elnökként jobb együttműködésre törekedne a nemzeti parlamentekkel. Hozzátette, az EU-nak szüksége van a reformokra, de eközben nem szabad szem elől tévesztenie értékeit sem. Pöttering kiemelten foglalkozna a kultúrák közötti párbeszéddel, az arab, az iszlám világgal és az emberi jogok védelmével. „Guantánamo nem összeegyeztethető értékeinkkel”- mondta a szavazást megelőzően felszólalásában a politikus.


„Emberi méltóság, jogállamiság, szolidaritás”


Megválasztása után, immár az Európai Parlament elnökeként Pöttering azt mondta, „az emberi méltóság és a jogállamiság tisztelete és az európai népek közötti szolidaritás” elveit fogja követni. A politikus szerint „csak közösen tudjuk érdekeinket és értékeinket megvédeni a világban”. Az új házelnök hozzátette: politikai hovatartozástól függetlenül egy szorosabban együttműködő Európai Unió építése a képviselők célja.


„Minden erőmmel Európa polgárait, az európai demokráciát és parlamentarizmust akarom szolgálni” – fogalmazott Pöttering. A politikus azt mondta, elfogulatlan, tárgyilagos elnök kíván lenni, és reméli, őt is így fogják majd megítélni.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik