Az újabb ügynökvádak nem sokkal azután merültek fel, hogy közvetlenül beiktatása előtt a kommunista titkosszolgálattal folytatott együttműködése miatt lemondott hivataláról Stanislaw Wielgus varsói érsek, Józef Glemp bíboros kinevezett utóda, majd pedig hasonló okokból benyújtotta lemondását Janusz Bielanski, a krakkói Wawel-székesegyház plébánosa is.
A Dziennik című lengyel napilap a lengyel belügyminisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó IV. ügyosztálya 1978. január 30-i titkos dokumentumára hivatkozik mint forrásra, melyben 12 lengyel püspököt említenek meg a belbiztonságnál számon tartott fedőnevükön. Nem ismert, hogy a fedőnevek mögött milyen konkrét személyek rejtőznek.
Visszahívják a nunciust?
A lengyel belbiztonság az idős és beteg Wyszynski bíboros közeli halálára számítva azt szerette volna elérni, hogy egy számára „kényelmes” új prímást válasszanak a lengyel egyház élére. Három lehetséges jelölttel számoltak: Zbigniew Kraszewskivel, Józef Glemppel, illetve Jan Michalskival, akinek esetében úgy döntöttek, hogy lejárató műveletet indítanak ellene, megakadályozandó esetleges prímássá választását. A dokumentumból az is kiderül, hogy a belbiztonság mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy Karol Wojtyla bíborost, krakkói érseket (a későbbi II. János Pál pápa) varsói érsekké és a lengyel püspöki kar elnökévé válasszák.
A Wielgus-üggyel kapcsolatban Lengyelországban olyan spekulációk terjednek, hogy a Szentszék visszahívná Józef Kowalczyk lengyelországi pápai nunciust, aki állítólag túl későn értesítette a Vatikánt az érsek ellen felmerült vádakról, illetve elhallgatta a bizonyítékok igazi terjedelmét. Jaroslaw Gowin, a Znak című katolikus folyóirat korábbi főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a nuncius már a múltban is késlekedett az egyház számára kínos információk továbbításával. Így II. János Pál pápa nem szerezhetett tudomást például a később lemondásra kényszerült Juliusz Paetz volt poznani érsek ellen felmerült szexuális molesztálási vádakról.
Nemzeti válság
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök helyeselte Wielgus lemondását. A lengyel rádióban kedden nyilatkozva elmondta: megérti azokat, akik védték a püspököt, de „a dolgok az eddigi mederben nem mehettek tovább”. A kormányfő szerint a lengyel katolikus egyház jelenlegi válsága egyben „nemzeti válság” is. „Határozottabban meg kell mutatnunk a nemzetnek, hogy kik voltak az áldozatok itt, és kik a hóhérok, és nekünk ezekkel a hóhérokkal kell foglalkoznunk” – mondta a lengyel kommunista titkosszolgálat mesterkedéseire utalva.
Szavai szerint nem szabad megengedni, hogy az igazi bűnösök névtelenek maradjanak azokkal az emberekkel szemben, akiket sikerült megtörniük, és akik végül mégiscsak áldozatok voltak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
