Lemondott a titkosügynökből lett varsói érsek

Lemondott tisztségéről Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke, XVI. Benedek pápa elfogadta lemondását – jelentette be vasárnap egyidejűleg a Vatikán és a varsói pápai nunciatúra.
A 67 éves Wielgus pénteken, hivatalba lépésének napján nyilvánosan beismerte, hogy a kommunista rendszer idején a lengyel titkosszolgálat (SB) informátora volt, miután ezt megállapította a múltját vizsgáló lengyel különleges püspöki bizottság. A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a főpapot már 1967-ben beszervezte a titkosrendőrség, amikor még a lublini katolikus egyetem filozófia szakos hallgatója volt, sőt, “különleges ügynöki kiképzést” is kapott. Az SB aktáiban “Grey”, “Adam”, illetve “Adam Wysocki” néven szerepelt.

Kezdetben tagadta

A beismerés nagy megdöbbenést keltett Lengyelországban, a szombati kommentárok a befolyásos lengyel katolikus egyház példa nélküli válságáról beszéltek, és többségük külön kifogásolta, hogy Wielgus csak azután vallotta be kollaboráns múltját, miután hivatalosan átvette a varsói érsekséget. A püspök kezdetben tagadta a vádakat, majd kénytelen volt beismerni, hogy 1978-ban együttműködési megállapodást írt alá a belbiztonsági szervekkel cserébe azért, hogy az NSZK-ba mehessen folytatni tanulmányait, de azt állította, hogy soha senkit nem jelentett fel és nem okozott kárt senkinek.

A Vatikán ugyanakkor még pénteken is kiállt Wielgus mellett, és megismételte azt a december 21-én, az első vádak napvilágra kerülése után kiadott közleményt, amely leszögezte:”A Szentszék megvizsgálta életének valamennyi körülményét, köztük a múltjára vonatkozókat is. Ez azt jelenti, hogy a Szentatya teljes egészében megbízik Stanislaw Wielgusban és nyugodt lelkiismerettel bízta rá a varsói érsekség pásztori misszióját”. Az új érsek azonban még aznap a híveknek küldött üzenetében közölte, hogy a pápa kezébe tette le jövőjét.

A katolikus egyházfő az érsek lemondását a kánonjog 401. paragrafusának 2. bekezdése alapján fogadta el – derült ki a vasárnapi vatikáni közleményből. E bekezdés ugyanis kimondja, hogy “az a megyés püspök, aki betegség vagy más súlyos ok miatt úgy érzi, kevéssé alkalmas arra, hogy tisztségét betöltse, felkéretik a hivataláról való lemondásra”.

A kommüniké szerint a 77 esztendős Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása, akinek utódaként december 6-án nevezte ki Wielgus püspököt a pápa, ideiglenesen “az érsekségre vonatkozó új döntésig” visszaveszi az érseki teendőket. Ciro Benedettini atya, a Vatikán helyettes szóvivője egyúttal bejelentette, hogy a Szentszék a továbbiakban nem kívánja kommentálni az ügyet. XVI. Benedek pápa vasárnapi Úrangyala imádságának végén mondott lengyel nyelvű üdvözletében sem tett utalást a varsói érsekre.

Bosszúról beszél a Vatikán

A Szentszék szóvivője vasárnap a vatikáni rádiónak nyilatkozva az “egykori üldözők bosszújának” nevezte a történeteket. “A lengyelországi katolikus egyház elleni támadások jelenlegi hulláma – oly sok évvel a kommunista rezsim vége után – azt a látszatot kelti, hogy egy különös szövetség jött létre az egykori üldözők és az egyház más ellenfelei között” – mondta Federico Lombardi. A szóvivő szerint ezek a “támadások a hit és a lengyel nép szabad akarata által legyőzött egykori ellenfelek vendettájának tűnnek”, és “nincs szó az átláthatóság, az igazság őszinte kereséséről”.

A szóvivő szerint mindazonáltal az érsek pápa által is elfogadott lemondása “megfelelő megoldásnak tűnik arra a zavarodottságra, ami Lengyelországban kialakult” a Wielgus titkosszolgálati múltjával kapcsolatos leleplezések nyomán. Lombardi atya elismerte a vatikáni rádióban, hogy Wielgusnak a kommunista rendszer idején tanúsított magatartása az “alázatos és megindító bocsánatkérés ellenére súlyos csorbát ejtett tekintélyén” és az érsek “helyesen tette, hogy lemondott”. – Az egyház nem fél az igazságtól, tagjainak pedig be kell ismerniük hibáikat – hangoztatta a Vatikán szóvivője.

Ott volt a államfő is

Wielgus lemondását alig fél órával az érseki beiktatási mise tervezett kezdete előtt tették közzé. Az elmaradt ceremónia helyett az utolsó pillanatban hozott döntés nyomán hálaadó Te Deumot celebráltak a varsói Szent János székesegyházban Glemp bíboros szolgálataiért.

A szertartást, amelyen részt vett Lech Kaczynski lengyel államfő és felesége is, Wielgus mintegy száz híve zavarta meg, “Nem, nem! Maradj velünk!” felkiáltással tiltakozva az érsek lemondása ellen, amelyet ő maga jelentett be. Glemp bíboros prédikációjában védelmébe vette Wielgust, aki felett szerinte “védők és tanúk nélkül ítélkeztek”. “Nem akarunk ilyen ítéleteket” – mondta a prímás nagy taps közepette és egyben bírálta a Nemzeti Emlékezet Intézetét is, ahol az érseket kompromittáló mikrofilmeket megtalálták. “A múlt megismerésében nem elég csak azokat a dokumentumokat megismerni, amelyek az ő birtokukban vannak” – figyelmeztetett Józef Glemp.

Jó döntés?

Az első vasárnapi lengyel kommentárok a Vatikán nyomásgyakorlásaként értékelték az érsek lemondását. Adam Boniecki atya, a Tygodnik Powszechny című katolikus folyóirat főszerkesztője azonban “jó döntésnek” nevezte Wielgus lépését. “Nem tudom elképzelni, hogyan tudta volna irányítani az érsekséget ezzel a teherrel” – nyilatkozta.

A lengyel katolikus egyház, amely a kommunista rendszer elleni harc egyik legfőbb bástyájának számított 40 éven át, az 1989-es rendszerváltás után 17 évig hallgatott a totalitárius hatalommal való viszonyáról. A történészek szerint a klérus gyakran kényszerült az SB-vel való kapcsolattartásra, de tagjainak több mint 10 százaléka a titkosrendőrség informátorává is vált. Csupán tavaly kezdődött meg a nyilvános vita a lengyel papság kollaborációjáról, és ez vádaskodások egész sorát indította el az egyházon belül. Magának a pápának kellett májusi lengyelországi látogatása során önmérsékletre felszólítani a lengyel egyházi vezetőket.