Ban Ki Mun ominózus kijelentése miatt szerdán magyarázkodnia kellett szóvivőjének, Michele Montasnak, aki leszögezte, hogy nincs változás az ENSZ álláspontjában, Ban Ki Mun pedig csak a tagállamokban alkalmazott gyakorlat eltéréseire utalt kijelentésével. „Az ENSZ-politika továbbra is az, hogy a szervezet ellenzi a halálos büntetést. Ugyanakkor a törvényt más-más országokban eltérően alkalmazzák, s (a főtitkár) ezt ráhagyta a különböző országokra” – hangoztatta Michele Montas.
Szaddám Huszein kivégzésével kapcsolatban Ban Ki Mun kedden – egy nappal azután, hogy átvette az ENSZ irányítását – úgy fogalmazott, hogy „a volt iraki elnök szörnyű bűnökért és az iraki nép elleni elmondhatatlan atrocitásokért felelős”. Ban ugyanakkor a halálbüntetés kérdését minden egyes tagállam saját ügyének nevezte. A kijelentés megkérdőjelezte az ENSZ eddigi álláspontját a halálbüntetésről, az új főtitkár pedig megízlelhette, milyen kényes dolog a világpolitika, s tisztségében milyen jelentősége van minden egyes kiejtett szónak.
Az ENSZ a világszervezet égisze alatt működő törvényszékeknek tiltja a halálbüntetés kirovását, az élethez való jogot pedig „kőbe véste” az ENSZ-közgyűlés által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ban elődje, Kofi Annan gyakorta felhívta erre a figyelmet, az ENSZ-főtitkár iraki megbízottja, Asraf Kazi pedig Szaddám kivégzése után kiadott közleményében emlékeztetett a világszervezet hivatalos álláspontjára, mondván, az ENSZ ellenzi a halálbüntetést még népirtás vagy emberiesség elleni bűncselekmények esetén is.
Ban korábban Dél-Korea külügyminisztere volt, országa pedig egyike annak a 68 ENSZ-tagországnak, amely bár fontolóra vette, de nem törölte el a halálbüntetést.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
