A bécsi tartományi felsőbíróság szerdán elrendelte Irving szabadlábra helyezését, miután a tavaly november óta osztrák őrizetben levő férfi hátralevő büntetését feltételes börtönbüntetésre változtatta.
Wilfried Kovarnik, az osztrák belügyminisztérium szóvivője csütörtökön jelentette be Bécsben, hogy a minisztérium a nap folyamán határozatlan időre kitiltotta az alpesi ország területéről Irvinget. A szóvivő szerint a brit állampolgárt a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolják Ausztriából, de ennek időpontját nem nevezte meg.
Megkérdőjelezte a gázkamrák létezését
Bécsi sajtóértesülések szerint a már rendőri őrizetben levő Irvinget valószínűleg pénteken toloncolják ki az országból. Ügyvédje úgy nyilatkozott, hogy védence már pénteken sajtóértekezletet akar tartani Londonban. A publicistát és történészt 13 hónappal ezelőtt vették őrizetbe Stájerországban egy 1989-es elfogatóparancs alapján. Azzal vádolták, hogy 1989-ben két ausztriai előadásában is megkérdőjelezte az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét.
A történészt visszaesőként fogták perbe az 1947-ben elfogadott tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján. E törvény paragrafusai szerint 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik nyilvánosan tagadják a náci bűnöket. (A történészt már 1984-ben is őrizetbe vették Ausztriában, de kiadták Németországnak, ahol szabadlábra helyezték.)
Megváltoztatta nézeteit
A férfi a februári tárgyalásán már nem cáfolta az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét. Kifejtette, hogy olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek alapján megváltoztatta korábbi nézeteit. Ezek közé sorolta Adolf Eichmann-nak, az európai zsidók megsemmisítő táborokba szállítása fő szervezőjének egy feljegyzését, amelyben Eichmann beszámol arról, hogy megtekintett egy ilyen gázkamrát. Irving szerint számára ez volt az első bizonyíték arra, hogy a gázkamrák léteztek. A brit állami levéltárban pedig rábukkant az auschwitzi tábor helyettes parancsnokának a feljegyzésére, amelyben Irving szerint “nagyon meggyőző formában írja le a megsemmisítést”.
Az Irvinggel szembeni ítélet szeptemberben emelkedett jogerőre a legfelsőbb bíróság döntése alapján. A testület akkor nem döntött arról, hogy meghosszabbítják, vagy helybenhagyják-e az ítéletet, mert a kérdésről a bécsi tartományi felsőbíróságnak kellett döntenie. Ez a bírói fórum határozott úgy szerdán, hogy – tekintettel a bűncselekmény elkövetésének távoli időpontjára – három évi próbaidőre bocsátja Irvinget, és feltételesen szabadlábra helyezi az elítéltet, aki elhagyhatja Ausztriát.
