Szükségünk van arra, hogy legyenek olyanok, akik egyetértenek törekvéseinkkel, akik hasonló célokat tűznek ki, mint Magyarország – fogalmazott a külügyminiszter.
Göncz Kinga úgy látja, hogy a magyar társadalom meglehetősen befelé fordul, azonban, mint megjegyezte, a globalizálódó világban szükség van arra, hogy a magyar társadalom is figyeljen kifelé.2007-ben a Külügyminisztérium nem tervez további létszámcsökkentést -tette hozzá.
Az unióról szólva Göncz Kinga úgy vélte: Magyarország megtalálta saját arcát az EU-ban. A magyar uniós prioritások közé sorolta az integráció elmélyítését, beleértve a schengeni csatlakozást és az alkotmányszerződés elfogadását, valamint “az egyértelműen pozitív kimenetelű” bővítés folytatását. “Szükség van változásokra az EU-n belül, de ezek miatt nem szabad háttérbe szorítani a bővítés ügyét” – jegyezte meg.
Az ellenzékkel kapcsolatban a külügyminiszter úgy vélte: időre kiderül, hogy a Fidesz elutasító kommunikációja ellenére nincs áthidalhatatlan távolság a kormány és az ellenzéki oldal álláspontja között Magyarország külpolitikája, globális szerepvállalása kapcsán.
A kommunikációban vannak különbségek
Göncz Kinga kiemelte: amiben nagyon markáns a különbség, az nem külpolitikai stratégiai kérdés, hanem inkább a külkapcsolatok kommunikációja. “Az nem kérdés, kell-e támogatni a határon túli magyarokat. A kormány ennek érdekében az együttműködés lehetséges formáit keresi, míg a Fidesz azt kéri számon rajtunk, miért nem a konfliktusos témákat hozzuk fel a szomszédos országok kormányaival folytatott tárgyalásokon. Ez alapvető különbség, egy európai attitűd ütközése egy sokkal keletibb és a múltban gyökerező megközelítéssel” – jegyezte meg.
Szerinte a magyar történelem egyik nagy bűne éppen az volt, hogy zéróösszegű, nyertes-vesztes játszmákban gondolkodott és ez képezi a máig hurcolt sérelmek alapját. Úgy vélte, az újonnan csatlakozott országok jelentős része ezt a fajta attitűdöt vitte magával az Európai Unióba, ahol ezt némi értetlenség övezi.”A párbeszéd, a tárgyalás, a másik szempontjainak megértése nem jelenti azt, hogy feladjuk saját érdekeinket” – hangsúlyozta Göncz Kinga.
A diplomácia irányítója azt mondta, a Fidesz az ország presztízsét rontja, amikor a belföldi vitákat kiviszi külföldre. Hozzátette: az európai attitűd elutasítását jelenti az is, amikor Orbán Viktor nem áll szóba a miniszterelnökkel.
A magyar kisebbségek
A magyar-román kapcsolatok vonatkozásában Göncz Kinga hangsúlyozta: az RMDSZ folyamatos kormányzati pozíciója, a jól működő határ menti kapcsolatok, a közös fejlesztési elképzelések kétségtelen tények és további számtalan területen együtt lehet működni. “A Romániában élő magyarok támogatásához elengedhetetlen háttér, hogy a magyar-román kapcsolatokban is bizalmat építsünk. Ahol Európában el lehetett érni területi vagy egy nagyobb fokú autonómiát, ott sem ment ez problémamentesen, Dél-Tirolban is több évtizedig tartott” – mondta.
A magyar-szlovák viszony elmérgesedése, a pozsonyi kormánykoalícióba bekerült Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének korábbi magyarellenes nyilatkozatai kapcsán Göncz Kinga azt mondta, az igazi kérdés az, tetteiben a szlovák kormány megfelel-e az európai alapelveknek. Megjegyezte: a történtek nyomán a szlovákiai társadalom is megkapta az üzenetet, hogy az EU-ban nem fogadják el ezt a radikális értékrendet és részben ez tükröződött a szlovákiai önkormányzati választásokon is, ahol Ján Slota 16 év után vesztette el a polgármesteri széket.
A magyar diplomácia irányítója úgy látja, most kedvező irányba indulhatnak a magyar-szlovák kapcsolatok, jó ideje nincsenek újabb magyarellenes incidensek, ugyanakkor bizonyos időre szükség van, hogy tisztán lehessen látni.
A szerb kérdés csapdái
Kiemelte: a koszovói rendezés felé vezető úton sikerült “néhány csapdát” elkerülni azzal, hogy a státusról szóló döntést a szerbiai választások utánra halasztották. Hozzátette: az új szerbiai alkotmányban vannak az európai értékekre, a kisebbségi jogokra mutató jelek, azok elfogadása segítséget jelenthet a radikálisok háttérbe szorításához, ami a vajdasági magyarok szempontjából is rendkívül fontos.
“Szerbia Európába vezető útját nem kötném közvetlenül Koszovó függetlenségéhez, sokkal inkább a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködéshez, Ratko Mladic tábornok kiadatásához. Magyarország megpróbál segíteni abban, hogy a szerbiai közvéleményben legyen támogatottsága az európai orientációnak” – mondta a külügyminiszter.
Kitért arra, hogy Magyarország nyomatékosan képviseli: az EU pragmatikus kapcsolatokat, folyamatos párbeszédet tartson fenn Oroszországgal, “noha tudjuk, nem a legkönnyebb partner”.
Vízumkérdés: pozitív kilátások
“Optimista forgatókönyvvel számolva is még legalább egy-két év, amíg elérhetjük a vízummentességet az Egyesült Államokkal” – vélekedett Göncz Kinga annak kapcsán, hogy az amerikai elnök a novemberi rigai NATO-csúcson valamennyi EU-tagország számára a vízumkötelezettség eltörlését szorgalmazta.
Mint mondta, meggyőződése, hogy George W. Bush bejelentése megalapozott volt, bár a kedvező döntéshez képviselőházi és szenátusi jóváhagyás szükséges. Göncz Kinga szerint mindenképpen az ügyet segítő fejlemény, hogy januártól a magyar származású demokrata politikus, Tom Lantos lesz a washingtoni képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
A Havannába készülő nagykövetjelölt, Horvát János személyéről Göncz Kinga elismerte, hogy a televíziós újságírónak nincs diplomáciai tapasztalata.
“Horvát Jánost én találtam ki. A kubai helyzet egészen sajátos, nem egy klasszikus diplomáciai helyzet, és most a változások előszele fúj. Olyan emberre volt szükségünk, aki több évtizede foglalkozik Kubával. Horvát János ilyen: ismeri az ország sajátos történelmét, az összes politikai körülményt, és szinte minden lehetséges szereplővel személyes kapcsolatot tud tartani” – mondta.
