Az államfő 66 éves volt. Az állami televízióban beolvasott rövid közlemény szerint váratlanul megállt a szíve. A tévé hosszan mutatta fekete keretbe tett arcképét és a nemzeti zászlót. Az államfő halála miatt hétnapos gyászt rendeltek el a közép-ázsiai országban. Niyazovot vasárnap az asgabati elnöki palotában ravatalozzák fel, s még aznap eltemetik a 100 millió dollárért emelt családi mauzóleumban, a fővároshoz közeli Kipcsakban.
Niyazov huszonegy év óta volt a közép-ázsiai egykori szovjetköztársaság elnöke, egyben miniszterelnöke. Még legalább 2010-ig ő állt volna az ország élén. A tekintélyelvű Niyazov erős személyi kultuszt alakított ki maga körül, példának okáért magáról nevezett el egy kikötőt, egy meteoritot, több katonai alakulatot, magáról és családtagjairól naptári hónapokat, napokat, és számtalan szoborban örökíttette meg magát az ország különböző helyein.1997-ben átesett egy jelentős szívműtéten egy németországi klinikán. A múlt hónapban ismerte el először nyilvánosan, hogy szívbeteg.
Anarchiától tartanak
Két évtizedes vaskezű kormányzás után bekövetkezett halála egyes megfigyelők szerint aggodalomra ad okot, hogy az országon úrrá lesz a politikai bizonytalanság. Vjacseszlav Nyikonov, a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség által megszólaltatott moszkvai politikai elemző, a Politika nevű kutatóintézet vezetője szerint Türkmenisztánt olyan sokk érte, mint a Szovjetuniót Sztálin halálakor.
A külföldön élő ellenzékiek bejelentették, hogy szándékukban áll két-három napon belül hazatérni. “Nincs szükségünk nézeteltérésekre. Egységesnek kell lennünk, hogy ne alakuljon ki anarchia és konfrontáció az országban” – mondta Nourmouhammed Khamanov, a Köztársasági Párt elnöke a RIA-Novosztyinak. A hírügynökség idézte Khudaiberdy Orazovot, a türkmén ellenzék egy másik vezető alakját is, aki azt mondta, az ellenzék vezetői hamarosan összegyűlnek, hogy megbeszéljék, hogyan tovább.
A helyzet csütörtök reggel nyugodt volt a fővárosban. Munkások elkezdték leszedni a már kirakott újévi díszeket a közterületeken. A kormány rendkívüli ülést tartott reggel, és az egyik kormányfőhelyettest, Gurbanguly Berdimukhammedovot – aki az ellenzék szerint rokona volt az elhunyt elnöknek – nevezték ki az elnök temetését szervező bizottság élére.
Hogyan tovább?
Niyazovnak nem volt kijelölt utódja. Az alkotmány értelmében a parlament elnöke, Overzgeldy Atayev fogja ellátni az ügyvezető elnöki teendőket a két hónapon belül megrendezendő választásig. Ezen az elnökválasztáson azonban az ügyvezető elnök Atayev nem indulhat.
A kormány közleményt tett közzé az állami televízióban, miszerint Türkmenisztán kül- és belpolitikája nem változik az elnök halálával, és az ország “betartja minden kötelezettségét és a nemzetközi szerződéseket”. Niyazov vezetése alatt az ország szigorúan semleges külpolitikai irányvonalat tett magáévá, visszautasítva a csatlakozást bármely, a Szovjetunió felbomlása után létrejött regionális gazdasági vagy biztonsági szervezethez. Támogatta ugyanakkor az Egyesült Államok afganisztáni politikáját, azzal, hogy engedélyezte a koalíciós gépeknek a légtér használatát és az áthaladást a segélyt szállító humanitárius szervezeteknek.
