Nagyvilág

Csökken az EU támogatása Magyarországon

Tavasz óta tíz százalékponttal, 39 százalékra csökkent az európai uniós tagság támogatottsága Magyarországon - derül ki az EU hagyományos őszi átfogó közvélemény-kutatásából (Eurobarométer), amelynek eredményeit hétfőn tették közzé Brüsszelben.

Uniós átlagban a lakosság 53 százaléka gondolja “jó dolog”-nak az EU-tagságot, két százalékkal kevesebb, mint tavasszal, míg a 25 ország lakóinak 16 százaléka (+3) nem helyesli azt. A leglelkesebbek az írek, a luxemburgiak és a hollandok (rendre 78, 74, 72 százalék), míg a legkevésbé intergációpártiak a britek, az osztrákok, a finnek és a magyarok (34-39 százalék). A csatlakozásra váró országok közül Bulgáriában, Romániában és Törökországban 55 százaléknál magasabb az EU-tagság helyeslése, Horvátországban azonban mindössze 32 százalék.


Hasznos-e az EU?

Ugyancsak a sor végére került Magyarország annál a kérdésnél, amely azt feszegette, haszonnal járt-e a tagság az ország számára: tavasz óta 11 százalékkal kevesebben, 41 százaléknyian válaszoltak igennel. Ennél kevésbé csak a britek (39) tartják hasznosnak a tagságot, míg például Írországban 87 százaléknyian tisztában vannak azzal, hogy a belépés előnyös volt. Az uniós átlag 54 százalék.

Az uniós átlag 46 százalékkal szemben a megkérdezett magyarok mindössze 36 százaléka mondta azt az ősz eleji felméréskor, hogy az Európai Unióról pozitív képe van. A tagországok álláspontja erről 73 százalék (Írország) és 28 százalék (Nagy-Britannia) között szóródik.


Borúlátóak vagyunk

Jelentősnek bizonyult ugyanakkor a magyarok bizalma az uniós intézményekben. Az Európai Bizottságban 60 százalékban, az Európai Parlamentben 65 százaléknyian bíznak a 48, illetve 52 százalékos EU-átlaggal szemben.

Saját hazájukat illetően a felmérés szerint Franciaországban és Magyarországban a legborúlátóbbak az emberek: mindkét országban 61 százaléknyian úgy érzik, hogy a “dolgok rossz irányba mennek”. Ugyanakkor jóval a 33 százalékos uniós átlag fölötti, 38 százalékos Magyarországon azok aránya is, akik szerint az ország jó irányba tart.


A többi kérdésből kiderül, hogy az EU-lakosság 68 százaléka (Magyarországon 73) támogatna egy közös uniós külpolitikát, 75 százalék (Magyarországon 81) pedig egy közös uniós védelmi politikát. Az EU-lakosság 46 százaléka egyetért a további bővítéssel: itt a két legvisszafogottabb Németország és Ausztria volt (30, illetve 31 százalék), leglelkesebb Lengyelország és Szlovénia (76, illetve 74 százalék), de a magyarok is jelentős részben bővítéspártiak (65 százalék).


Nincs egyetértés az alkotmányban


Rákérdeztek az uniós illetékesek arra is, mekkora az EU alkotmányos szerződésének támogatottsága azokban az országokban, ahol még nem erősítették meg, vagy éppen elvetették azt. A nemzeti alkotmánnyal sem rendelkező Nagy-Britanniában csupán 40 százaléknyian értenek egyet az uniós alapszerződéssel, míg a támogatottság az összes többi érintett államban elérte az 50 százalékot (Franciaországban és Hollandiában, ahol tavaly még népszavazáson elutasították, most 56, illetve 59 százalékos támogatottságot jeleztek).


A további kérdésekből kiderül, hogy a magyarok 89 százaléka túl türelmesnek tartja a jelenlegi rendszert a bűnözéssel szemben (az uniós átlag 85 százalék), 74 százalék nagyobb társadalmi egyenlőség mellett voksolt (EU: 64), 32 százalék “túl fontos”-nak véli a vallás helyét a társadalomban (EU: 46), 18 százalék támogatja a homoszexuálisok házasságának engedélyezését (EU: 44), és 13 százalék képzelné el az enyhe kábítószerek engedélyezését (EU: 26).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik