Barroso ez utóbbiak között említette a vegyi anyagok regisztrálásáról szóló irányelv elfogadását, a 7. kutatási keretegyezmény jóváhagyását, amely elődjénél 40 százalékkal többet ad a kutatásokra, s így előmozdítja az innovációt, a schengeni övezet kibővítéséről hozott döntést, illetve Románia és Bulgária EU-belépésének, valamint Szlovénia eurócsatlakozásának elfogadását. “Csupa konkrét eredmény” – szögezte le az EU-bizottság elnöke.
A bővítési kérdéskör kapcsán – ez volt a csúcs talán legérdekesebb témája – Matti Vanhanen finn miniszterelnök, az EU soros elnöke úgy vélekedett, hogy a korábbi belépések sikeresek voltak. “Most azt kell biztosítani, hogy a jövő is sikeres legyen” – tette hozzá, ezzel arra utalva, hogy az EU-nak nemcsak a bővítéssel kell foglalkoznia, hanem azzal is, hogy közben megőrizze működése hatékonyságát. Mindenesetre leszögezte: az állam- és kormányfők nem támasztottak új feltételeket a csatlakozni akaró országok számára, a Nyugat-Balkán pedig nagyon egyértelmű üzenetet kapott, hogy jövője az Európai Unióban van.
Barroso azt hangsúlyozta, hogy az embereket meg kell győzni: a bővítés nem pusztán a nagy elvek síkján, globálisan, de konkrétan, az ő életüket tekintve is siker. S felhozott egy példát: mint mondta, a 2004-es bővítés óta jobban nőtt Németországnak az új tagokba irányuló kivitele, mint az onnan származó behozatal.
Az Európai Unió külpolitikája kapcsán Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nagyon elégedetten szólt a finn elnökség 6 hónapos időszakáról. Mint emlékeztetett, ez a periódus lényegében a libanoni válsággal kezdődött, amit végül Európának sikerült megoldania. S fontos eredmény volt a Kongói Demokratikus Köztársaságban rendezett elnök- és parlamenti választások biztosítása is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
