Egy magát megnevezni nem kívánó ismerőse közölte, hogy a London északi részén tartandó szűk körű temetésre Oroszországból és Olaszországból 30 hozzátartozó, illetve barát érkezett Nagy-Britanniába. Litvinyenko, Vlagyimir Putyin elnök bírálója, november 23-án halt meg egy londoni kórházban azzal vádolva az orosz államfőt, hogy köze van a halálához, amit Oroszországban cáfoltak.
Elterelő hadművelet
Az orosz főügyészség bűnügyi eljárást indított Alekszandr Litvinyenko volt orosz biztonsági tiszt londoni megölése és egyik látogatója, Dmitrij Kovtun megölésének kísérlete ügyében, akinél ugyancsak sugármérgezést mutattak ki.
Litvinyenko sugárzó részecskével való mérgezés következtében hunyt el, míg Kovtunnál, aki októberben találkozott vele a brit fővárosban, ugyancsak sugárzó izotópos mérgezéssel összefüggő megbetegedést mutattak ki – állapította meg csütörtökön a főügyészség, amely a kettős eljárással nyilvánvalóan oszlatni igyekszik azt a gyanút, hogy Kovtunnak köze lehetett Litvinyenko halálához.
Gyanús üzlettársak
Kovtun az üzlettársa a hozzá hasonlóan biztonsági tisztből tehetős vállalkozóvá vált Andrej Lugovojnak, aki korábban együtt dolgozott a hat éve Nagy-Britanniába menekült Litvinyenkóval, s egy éve üzleti kapcsolatokat szőtt vele. A két partner november elsején együtt találkozott az élesen Kreml-ellenessé vált egykori kollégával egy londoni szállodában. Litvinyenko aznapi találkozói után kezdte érezni megmérgezésének tüneteit.
Lugovoj, – akit Kovtunhoz hasonlóan egy moszkvai kórházban vizsgáltak, és médiajelentések szerint maga is fertőződött polóniummal – szintén készségét nyilvánította a találkozásra a brit nyomozókkal, akik orosz ügyészek közbejöttével szerdán kikérdezték Kovtunt.
Lugovoj ügyvédje, Andrej Romasov hangsúlyozta: védencét tanúként hallgatják ki, és nem tekinthető gyanúsítottnak, annak ellenére sem, hogy a brit média ekként kezeli, és a Scotland Yard emberöléssé minősítette át Litvinyenko halálát. Előzőleg az orosz külügyminiszter tagadta, hogy a brit nyomozás ártana a kétoldalú politikai kapcsolatoknak. Szergej Lavrov óva intette a brit médiát a politikai szenzációhajhászástól, de megerősítette az orosz hatóságok készségét a nyomozás segítésére.
Rejtélyes mérgezések
Litvinyenko halálával kapcsolatban vizsgálják Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnök dublini megmérgezését is. Gajdar a Kreml ellenfeleit okolja a történtekért, akik a Nyugathoz fűződő kapcsolatok radikális megrontásában érdekeltek.
A Vedomosztyi című orosz és a Financial Times című brit lap csütörtöki számában megjelent cikkében Gajdar úgy véli, hogy politikai krimibe illő gyilkossági kísérletet élt túl, csodával határos módon. Az 50 éves Gajdar, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök mérsékelt ellenfelének számít, egyértelműnek tartja, hogy megmérgezték, még ha moszkvai orvosai ezt nem is állíthatják határozottan diagnózisukban, mivel 60 órával dublini elájulása után nem tudták kimutatni szervezetében a mérgező anyagot.
Sorozatos mérgezések
Gajdar részletesen leírta, miképpen lett rosszul, majd esett össze az Írországi Nemzeti Egyetemen november 24-én – egy nappal a polónium 210-es sugárzó izotóppal megmérgezett Alekszandr Litvinyenko Kreml-ellenes egykori biztonsági tiszt londoni halála után –, miután könnyű reggelit, gyümölcssalátát és teát fogyasztott a menzán.
A volt miniszterelnök, aki gyorsan felépült, úgy értékelte, hogy politikai merénylet áldozatává válhatott. Szervezetem gyors felépülése azt mutatja, hogy megölni akartak, nem megnyomorítani – állapította meg Gajdar, aki azonban elvetette azt a gondolatot, hogy az orosz vezetőségnek köze lett volna ehhez a gyilkossági kísérlethez. Litvinyenko halála után egy nappal a Kremlnek semmi sem állt kevésbé az érdekében, mint még egy ismert orosz erőszakos halála – vélte.
Összeesküvés
„Tehát a történtek mögött a legnagyobb valószínűséggel az orosz hatóságok olyan nyílt vagy rejtett ellenfelei állnak, akik Oroszország Nyugathoz fűződő kapcsolatainak további radikális megrontásában érdekeltek” – vonta le a következtetést Gajdar.
Gajdar konklúziója alátámasztja azokat a véleményeket, amelyek megmérgezését összefüggésbe hozzák Litvinyenko londoni és Putyin egy másik éles bírálója, Anna Politkovszkaja újságírónő moszkvai meggyilkolásával.
E vélemények szerint mindhárom merénylet mögött olyan keményvonalasok állhatnak, akik nem akarják elveszíteni az elmúlt években szerzett befolyásukat a 2008-as elnökválasztás után, amelyen Putyin az alkotmány szerint nem indulhat. E keményvonalasok előtt két út áll: vagy nem hagyják Putyint távozni 2008-ban, rábírva őt egy elszigetelődő, tekintélyuralmi Oroszország vezetésére, vagy megpróbálják eltávolítani őt, hogy még keményebb embert állítsanak a helyére.
