A rendezvény a meghirdetett program szerint a „példa nélküli rendőri erőszak” eseteivel foglalkozott, s az eseményen többek között négy magyar személy – az október 23-i tüntetések résztvevői – számoltak be arról, mit láttak, s velük magukkal mi történt ezen a napon Budapesten. A tanácskozást Jaime Mayor Oreja, az EPP-frakció egyik elnökhelyettese nyitotta meg, azt hangsúlyozva, hogy a szabadság a legfontosabb érték minden demokráciában, s ezt nap mint nap meg kell védeni.
Egy másik EPP-alelnök pedig – a holland Camille Eurlings – azt hangsúlyozta, hogy ami október 23-án történt, az szörnyű volt, a rendőrség nagyon agresszívan lépett fel, s mindez nem pusztán Magyarországra vet rossz fényt, de az Európai Unió hitelességét is csökkenti. A hallgatóság soraiban jelen volt Franco Frattini jogi és igazságügyi EU-biztos kabinetjének egyik tagja.
Rajtuk kívül azonban csak 4-5 külföldi európai parlamenti képviselő vett részt a meghallgatáson, közülük is egyesek (mint például Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke) csak néhány percre. A mintegy százfős hallgatóságot javarészt – mintegy 80 százalékban – magyarok, túlnyomó többségében fiatalok alkották.
Magyar vallomások
Az egyébként Brüsszelben élő Cigány Imre elmondta, hogy őt magát könnygázspray-vel közvetlen közelről arcon fújták a rendőrök, úgy, hogy utána negyed óráig levegőt is alig kapott, illetve lábán eltalálták gumilövedékkel. Fábián Gábor – mint mondta – hazafelé indult a Fidesz nagygyűléséről, amikor a rendőrsorfal egyszerűen elkapta őt. Eltörték lábát, kezén az egyik ujját, s amikor megbilincselték, leköpték, megalázták, “szemét fideszes bérencnek” nevezték. Szerinte egyébként minden hozzá szóló rendőrből alkoholszag áradt. Reiner Pétert beszámolója szerint az Alkotmány utcánál érte az első sokk, amikor a rendőrsorfalból célzottan lövéseket adtak le rájuk. Elmondta, hogy körülbelül másfél óráig nagyon lassan hátráltak az Astoria felé, a rendőrsorfal viszont lemerevedett a Deák-térnél, s csak mintegy 6-negyed 7 tájban indult meg a rendőrroham.
Murányi Levente pedig – miután közölte, hogy ő bizony meggyőződéses antikommunista, aki részt vett az 1956-os harcokban, s ezért börtönt kapott – arról számolt be, hogy október 23-án a rendőrök paprikagránátokat lőttek közéjük, amikor a Kossuth térre akartak jutni. Egyben közölte: miközben ő egy kocsi alatt bujkált, a parlament felől tűzijáték fényét, hangját látta-hallotta, ami szerinte a kormányzati arrogancia csúcspontja, hiszen “a forradalmat leverő ÁVH-sok és utódaik, akik a mai kormányt alkotják, ők ünnepeltek”.
Azt mind a négyen állították, hogy szerintük a tüntetők békések voltak, s a rendőrök léptek fel agresszíven. (Egyébként az elhangzottak alátámasztására a meghallgatáson két filmrészletet is levetítettek, de mindkettő úgy volt szerkesztve, hogy csak a tüntetők elleni rendőri erőszak egyes eseteit mutatta, a rendőrök elleni erőszakos cselekedeteket nem.)
Képviselők, szakértők
A tanácskozáson ezen kívül magyar jogászok (Morvai Krisztina, aki a kormányzati, szerinte nem független testület helyett egy “alternatív” vizsgálóbizottságot alakított, valamint a Nemzeti Jogvédő Alapítványt képviselő Gaudi Nagy Tamás), valamint magyar ellenzéki parlamenti képviselők, Balog Zoltán és Ékes Ilona szólaltak fel. (Balog az ismert fideszes-KDNP-s álláspontot mondta el a szeptemberi-októberi magyarországi események okairól, Ékes pedig arról beszélt, milyen durva bánásmódról számoltak be neki az elfogott tüntetők.)
Videóról játszottak be egy interjúrészletet Herczeg Gézával, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírájával, aki a magyar igazságszolgáltatást kérte az esetek rendes kivizsgálására, mert máskülönben – mint mondta – nemzetközi fórumokhoz fordulnak. S felszólalt a meghallgatást megszervező magyar néppárti (azaz fideszes, KDNP-s és MDF-es) képviselőcsoport két tagja, Szájer József, illetve Gál Kinga is. Szájer arról beszélt: nem lett volna szabad, hogy Magyarországon ilyen események történjenek, de ha már igen, akkor azt ott a megfelelő szerveknek egyértelműen ki kellett volna vizsgálni. Márpedig ez nem történt meg, s ezért volt szükség a mostani meghallgatásra. “Nem szívesen tettük ezt, de rákényszerültünk” – mondta. Gál Kinga pedig két dolgot hangsúlyozott beszédében: egy EU-jogállamban ilyen események nem történhetnek meg, s nem csak a fideszesek, de minden ember számára is elfogadhatatlan, hogy elmaradnak a jogorvoslatok, a megfelelő kivizsgálások.
Ez is sok
A gyér érdeklődésre vonatkozó újságíró kérdésre válaszolva Eurlings azt mondta: rossz következtetést von le, ha ennek alapján valaki azt hiszi, a meghallgatás nem volt fontos az EPP számára.
Gál Kinga pedig azt mondta: ha megnézzük, hogy milyenek az európai parlamenti meghallgatások, akkor itt meglehetősen nagy érdeklődés volt, s két EPP-alelnök is vállalt vitavezetést. Ami a jövőt illeti, Eurlings azt mondta, gondolkodnak azon, hogy az Európai Néppárt kezdeményezze egy vizsgálóbizottság felállítását, de előbb megvárják a magyar hatóságok vizsgálatainak eredményét, megnézik, hogy az mennyire tisztességes, átlátható.
(Korábban egyébként egy szocialista EP-képviselő elmondta: gyakorlatilag kizárható, hogy az Európai Parlament a magyar ügyben vizsgálóbizottságot hozzon létre.) Végül arra a kérdésre, hogy miként választották ki éppen ezt a négy embert a meghallgatáson való részvételre, Gál Kinga annyit mondott: október 23. után rengeteg levelet, megkeresést kaptak.
