A katolikus egyház csak azt kéri, hogy szabadon működhessen – tette hozzá az egyházfő, akinek miséjén részt vett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a világ ortodox keresztényeinek szellemi vezetője. A két egyházfő a pápai vizit alatt már többször találkozott.
Három hónappal azután, hogy XVI. Benedek egy előadásával megsértette a muzulmánokat, mostani törökországi látogatásán több alkalommal próbálta meggyőzni az iszlám világot arról, hogy együttműködést szeretne a konfrontáció helyett. De egyértelművé tette azt is: elvárja az iszlám országoktól, hogy javítsanak a keresztény kisebbségek emberi jogi helyzetén és védelmén.
A mise előtt a 160 éves székesegyház udvarán a pápa felavatta az 1958 és 1963 között uralkodott XXIII. János pápa szobrát, amelyet Törökország emelt ott, mert a hajdani egyházfő nagy tiszteletnek örvend az ország lakossága előtt. Még mint Giuseppe Roncalli 1935 és 1944 között ő volt az isztambuli apostoli nuncius. “Szeretem a törököket, kedvelem a természetes tulajdonságait ennek a népnek, amelynek szintén megvan a helye a civilizációk útján” – írta XXIII. János 1939-ben. Az idézetet XVI. Benedek felolvasta a szoboravatáson, majd a béke jeleként felröptetett néhány fehér galambot.
A pápa csütörtökön ellátogatott a híres isztambuli Kék-mecsetbe, ahol a megbékélés jegyében muzulmán szokás szerint Mekka felé fordulva elmélkedett az őt kísérő Mustafa Cagrici isztambuli főmufti társaságában. Ez volt a második pápai látogatás egy mecsetben. Először II. János Pál pápa látogatott el 2001-ben egy szíriai mecsetbe. A mecset meglátogatását a tisztelet jeléül iktatták be XVI. Benedeknek egy muzulmán országban tett első látogatása programjába – közölte Federico Lombardi vatikáni szóvivő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
