Az Elysée-palota szerint Vlagyimir Putyin azért kívánt szerdán a lett fővárosba utazni, hogy személyesen gratulálhasson a NATO-csúcson részt vevő Jacques Chirac francia elnöknek 74. születésnapja alkalmából. De az Eho Moszkvi rádió olyan nyugati médialatolgatásokat idézett, amelyek szerint Putyin brit kollégájával, Tony Blairrel találkozhatott volna Rigában. Blair kedden jelezte, hogy beszélni kíván Putyinnal a Londonba dezertált orosz biztonsági tiszt, Alekszandr Litvinyenko haláláról. Litvinyenko búcsúlevelében Putyint vádolta megöletésével.
Putyin szerda estére kezdeményezett ünnepi vacsorát Rigában Chirac és Vaira Vike-Freiberga lett elnöknő részvételével, amikor a NATO-csúcs már befejezi munkáját – jelezte a francia államelnökség. „Csakugyan szó volt Putyin elnök rövid rigai látogatásáról, amelyen nem hivatalos összejöveteleket terveztek a francia, a lett és az orosz elnök részvételével” – erősítette meg Dmitrij Peszkov helyettes Kreml-szóvivő az Interfax szerint, de hozzátette: „sajnos nem sikerült egyeztetni egy ilyen találkozó szervezési részleteit oly módon, hogy az illeszkedjen mindegyik elnök programjához”.
Egyes lett kommentátorok aggodalmuknak adtak hangot, hogy Putyin váratlan feltűnése Rigában némileg elvonhatja a figyelmet a lettek által gondosan megszervezett NATO-csúcsról. Putyin ugyanis természetesen nem hivatalos a NATO-csúcsra, Oroszország nem lévén tagja, sem tagjelöltje az észak-atlanti szövetségnek. Hivatalban lévő orosz elnök nem járt még Rigában Lettország 1991-es függetlenné válása óta.
Nem küldenek több katonát Afganisztánba
Míg a NATO a csúcstalálkozó előtt 2500 további katona Afganisztánba küldését követelte, a NATO 26 tagállamának vezetői rigai csúcsértekezletükön kedden este megerősítették elkötelezettségüket az afganisztáni küldetés iránt, de jelentősebb csapaterősítésre nem tettek ígéretet – közölték európai diplomáciai források.
A csúcstalálkozó az állam- és kormányfők több mint kétórás munkavacsorájával vette kezdetét, melyet az afganisztáni helyzet súlyosbodásának szenteltek. Mint várható volt, több vezető annak szükségességét hangoztatta, hogy a tagállamok küldjenek pótlólagos erőket a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő, az ISAF számára.
Ahogy Németország és Olaszország, úgy Franciaország és Spanyolország sem ajánlotta fel, hogy további katonákat küld az ingatag helyzetű közép-ázsiai országba. Mint Romano Prodi olasz miniszterelnök a találkozó után kijelentette, „álláspontunk, akár Franciaországé, Spanyolországé és Németországé, abszolút változatlan”.
Egy NATO-képviselő közlése szerint azonban valamennyi tagállam megígérte, hogy „szükség esetén kölcsönösen támogatni fogják egymást”. Emellett többen enyhítettek a katonáik bevetését korlátozó előírásokon. Ennek megfelelően az összesen 32 ezer ISAF-katona közül 26 ezer ezentúl rugalmasabban bevethető lesz, és nem feltétlenül csak földrajzi értelemben – húzta alá egy NATO-diplomata. Jacques Chirac francia elnök például közölte, hogy a Kabulban állomásozó francia kontingens „alkalmanként” a délen a lázadókkal harcoló erők segítségére siethet.
Hosszú távú elkötelezettséget vállalnak
A tagállamok „egy kisebb számú csoportja” emellett hajlandónak mutatkozott arra, hogy további katonákat küldjön Afganisztánba. Hogy mely államokról van szó, annak közlésétől a forrás elzárkózott. Néhány tagállam ígéretet tett arra, hogy „jelentékenyen” emelni fogja a fejlesztésre és újjáépítésre fordítandó összegeket. A forrás szerint „világos, hosszú távú elköteleződés” nyilvánult meg az afganisztáni küldetés mellett.
José Antonio Alonso spanyol védelmi miniszter közölte, hogy szükség esetén országa orvosokkal és mentő helikopterekkel tudna segíteni. Nem látta „semmi értelmét” azonban annak, hogy a 650 fős spanyol kontingenst Dél-Afganisztánba vezényeljék, rontva ezzel a katonák biztonsági helyzetét.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a ZDF német televíziónak nyilatkozva arra szólította fel az összes NATO-tagországot, hogy járuljanak hozzá az afganisztáni bevetés sikeréhez. A szövetségnek tovább kell fejlesztenie a szerepét, és rugalmasan reagálnia kell a tényleges fenyegetésekre az adott helyszínen – mondta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
