A Hargita és Kovászna Megyei Románok Polgári Fóruma (FCRHC) szerint a romániai magyarságot képviselő szervezetek által javasolt etnikai alapú területi önrendelkezés irredenta, revizionista és szeparatista jellegű, ezért leszögezték, hogy elítélő állásfoglalást várnak Románia államfőjétől, kormányától, az ortodox egyháztól és az ország társadalmától. A Kolozsváron megjelenő Krónika című napilap szerint a tizenkét civilszervezetet tömörítő FCRHC Kovászna, Hargita és Maros megye románságának legitim képviselőjeként határozza meg önmagát.
A hétvégi tanácskozás mintegy száz résztvevője egy memorandumot fogadott el. Ebben sérelmezik a magyar nyelvhasználatot a közigazgatási intézményekben, nehezményezik, hogy a különböző intézmények alkalmazottai esetenként előbb magyarul szólalnak meg, és csak kérésre váltanak át román nyelvre. Felháborítónak tartják azt is, hogy Maroshévíz és Bodzaforduló többségében románok lakta vidékén nincs gázszolgáltatás, megfelelő víz- és csatornahálózat, és az utakat sem javítják.
Álláspontjuk szerint nem biztosítják a román műemlékek védelmét, a székelyföldi megyéket ismertető turisztikai, gazdasági kiadványokból pedig szándékosan kihagyják a román vonatkozású helyeket, épületeket. Emellett sérelmezik a közterületen elhelyezett emléktáblák számát és azt, hogy ezek kizárólag magyar feliratúak. A románok ernyőszervezetének hét végi ülésén a meghívottak közül nem vett részt Vasile Blaga román belügyminiszter, Constantin Strujan Hargita megyei prefektus és Mircea Dusa Hargita megyei parlamenti képviselő.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap is megemlíti helyszíni tudósításában, hogy a Hargita megyei Balánbánya polgármestere, Mihai Meres felszólalása elütött a többi szónok mondanivalójától. Az elöljáró ugyanis kijelentette – a résztvevők nemtetszését váltva ki ezzel –, hogy a székelyföldi románságnak nem történelmi sirámokkal kellene előállnia, hanem gazdaságfejlesztési tervekkel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
