A PS által péntek hajnalban kiadott hivatalos közlemény szerint Dominique Stauss-Kahn volt gazdasági miniszter a szavazatok 20,83, Laurent Fabius volt miniszterelnök pedig 18,54 százalékát szerezte meg. Ezek az adatok még nem tartalmazzák a külföldön és a tengerentúli francia megyékben leadott szavazatokat. A szavazásra jogosult 218 711 párttagból 178 ezren vettek részt a voksolásban, így a részvételi arány 82,04 százalék volt.
Először fordult elő, hogy a legnagyobb francia ellenzéki párt nagygyűlésekkel és televíziós vitákkal tarkított nyilvános, párton belüli kampányt rendezett az elnökjelöltségért. A hathetes kampány zárásaként a párttagok titkos szavazáson dönthettek arról, hogy ki induljon a 2007. április 22-re kiírt elnökválasztáson a PS színeiben.
Párttal szemben
Ségolene Royal, ha sikerül elnyernie a köztársasági elnöki címet, gyökeres változtatásokat szeretne véghez vinni, melyek által, mint fogalmazott, új lapot kíván nyitni a francia történelemben – írja a BBC. Royal már a PS-en belüli előcsatározás során feltűnést keltett szokatlan állásfoglalásaival.
A francia elővárosokat megrázó tavaly őszi zavargások alatt azt javasolta, hogy vessék be a hadsereget a randalírozó fiatalok megfékezése és az iskolák ellenőrzése céljából. Másik kezdeményezése azt célozta, hogy a választások útján tisztséghez jutott politikusoknak “polgári bizottságok” nézzenek a körmükre. Pálcát tört a szocialisták szent tehene, a 35 órás munkahét fölött éppúgy, mint a csekély óraszámmal nem igazán leterhelt tanárok “lógása” felett – jóllehet a pedagógusok hagyományosan a PS szavazótáborát erősítik.
Royal első számú problémája alighanem az lesz, miként tudja összhangba hozni a maga személyes, helyenként igen újító szellemű politikai elképzeléseit a pártéival.
Ha most lennének a választások
Fél évvel a francia elnökválasztás előtt úgy tűnik, fej-fej mellett halad a két jelölt. A jobboldalon Nicolas Sarkozy belügyminiszter, a szocialisták színeiben pedig Ségolene Royal egykori oktatási miniszter egyaránt 34 százalékot érne el az első fordulóban, ha most lenne a választás a TNS-Sofres közvélemény-kutató intézet felmérése szerint.
A baloldali politikusnő a voksok 34 százalékát szerezné meg, akárcsak Sarkozy, aki az utóbbi egy hónap során két százalékpontot veszített. Harmadik helyen a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen végezne 13 százalékkal. A jobb- és baloldal közötti kiegyenlített elnökválasztási erőviszonyok alapján úgy tűnik, mintha a franciák két teljesen különböző típusú jelölt között hezitálnának: Sarkozyt a feladatra alkalmasabbnak, Royalt viszont megértőbbnek, a társadalmat inkább egyesítő személyiségnek tartják a megkérdezettek.
Szimbólumok
Sarkozyhoz (50 százalék) jobban illik a köztársasági elnök tisztség, mint Royalhoz (36 százalék). A franciák szemében a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnöke testesíti meg inkább az államfővel szembeni hagyományos elvárásokat, azaz a tekintélyt, a bátorságot, a tapasztalatot, a jövőről kialakított víziót.
A megkérdezettek 60 százaléka szerint Sarkozy alkalmasabb nehéz döntések meghozatalára és jobban meg tudna oldani egy nemzetközi válságot, mint Royal (30 százalék). A belügyminiszternek a franciák 58 százaléka szerint van nemzetközi tekintélye, míg a baloldali jelöltről csak 28 százalék gondolja ugyanezt. A választók szerint Sarkozy baloldali konkurensénél jobban ismeri az elnökre váró feladatokat (56 százalék 30 ellenében), az állam tekintélyét jobban érvényesíteni tudná (71 százalék 22-vel szemben), valamint alkalmasabb a szükséges reformok megvalósítására (53 százalék 35 ellenében).
Ségolene Royalt a választók elsősorban bizonyos nőiesnek tartott tulajdonságok miatt tartják a belügyminiszternél megfelelőbb jelöltnek: jobban oda tud figyelni a választókra és jobban megérti őket, mint Sarkozy (50 százalék 27-tel szemben), alkalmasabb lenne a konszenzusos politizálásra (58 százalék 32 ellenében) és az erkölcsi értékek érvényesítésére a politikában. A baloldali jelölt alkalmasabb a franciák egységének megőrzésére, mint Sarkozy, míg a jelenlegi belügyminiszter államfőként jobban vissza tudná szerezni Franciaország nemzetközi befolyását – vélte a november 8-9-i felmérésben megkérdezett ezer személy.
