Nagyvilág

Fokózódik a nyomás Észak-Koreára

Condoleezza Rice amerikai és Ban Ki Mun dél-koreai külügyminiszter figyelmeztette csütörtökön Észak-Koreát, hogy "súlyos következményeknek teszi ki magát", ha újabb kísérleti atomrobbantást hajt végre.

“Egyetértettünk abban, hogy egy esetleges újabb észak-koreai atomkísérlet tovább rontaná a helyzetet, és súlyos következményekkel járna” – jelentette ki a dél-koreai diplomácia vezetője (az ENSZ következő főtitkára) az amerikai külügyminiszterrel közösen tartott szöuli sajtóértekezletén.

Az USA megvédi Japánt és Dél-Koreát

Rice megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Dél-Korea megvédése iránt, éppúgy, ahogy előző nap Tokióban Japánt is biztosította az amerikai védelmi ernyő megbízhatóságáról. Washington attól tart, hogy az október 9-én végrehajtott észak-koreai kísérleti atomrobbantás és a számos jel szerint előkészületben lévő újabb észak-koreai atomkísérlet nukleáris fegyverkezési hajszát indíthat el a kelet-ázsiai térségben. Fontosnak tartja ezért megértetni a szövetséges Japánnal és Dél-Koreával, hogy megbízhatnak a nekik is biztonságot szavatoló amerikai védelmi ernyőben.

Bár Rice és Ban nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy Washington és Szöul egységfrontban lép fel az észak-koreai kísérleti atomrobbantás ellen, nem mutatkozott jele annak, hogy Dél-Korea kész lenne azonnal magáévá tenni az amerikai kormány keményvonalas fellépését Észak-Korea ellen.

Tárgyalni akarnak

Ro Mu Hjon dél-koreai elnök, aki fogadta a nap folyamán az amerikai diplomácia vezetőjét, hangsúlyozta, hogy diplomáciai eszközökkel kell megoldani az észak-koreai atomprogram körüli válságot. Nyilatkozata szerint, amelyet hivatala adott ki, úgy kell eljárni az ügyben, hogy ne fokozódjék közben a feszültség a Koreai-félszigeten. Azt is leszögezte, hogy a Biztonsági Tanács által elrendelt szankcióknak nem lehet céljuk Észak-Korea elszigetelése. Az csupán a rendeltetésük, hogy visszakényszerítsék Phenjant a tárgyalóasztalhoz, és rábírják a hatoldalú tárgyalásokon 2005 szeptemberében kötött megállapodás végrehajtására. (Phenjan megígérte a szóban forgó egyezségben, hogy felhagy nukleáris programjával, ha cserébe garanciákat kap biztonságára, és segélyekhez jut gazdaságának fejlesztéséhez.)

Maga Rice is hangoztatta, hogy nem célja rászorítani Szöult konkrét lépések megtételére. Hozzátette azonban: mindenkinek számba kell vennie, milyen eszközei vannak ahhoz, hogy visszakényszerítsék Észak-Koreát a múlt év óta veszteglő hatoldalú tárgyalásokhoz. Rice biztosította Szöult, hogy Washingtonnak sem célja Észak-Korea blokád alá helyezése vagy karanténba zárása, s az amerikai kormány is készen áll a tárgyalásos rendezésre. Ugyanakkor hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a múlt hét végén elfogadott BT-határozat, illetve a benne megszabott szankciók maradéktalan végrehajtását.

Szöul aggódik a fegyveres konfliktus kitörése miatt


Szöul többször is jelezte korábban, hogy nem szívesen csatlakozna az észak-koreai hajók nemzetközi vizeken történő feltartóztatásához és ellenőrzéséhez. (A BT-szankciókhoz tartozó intézkedésről van szó, amelynek célja annak megakadályozása, hogy fegyverszállítmányok juthassanak be Észak-Koreába, vagy tömegpusztító fegyverek összetevői kerülhessenek ki onnan.) Dél-Korea attól tart, hogy az ilyen inspekciók nyílt fegyveres konfliktushoz vezethetnek, és súlyosan megrendíthetik a Koreai-félsziget stabilitását.
Rice úgy érvelt Ro elnök és Ban külügyminiszter előtt, hogy az ilyen ellenőrzések sokféleképpen végrehajthatók, és nem szükségszerűen vezetnek összecsapásokhoz. Biztosította szöuli tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok nem érdekelt a válság kiszélesítésében.

Washington bírálta korábban Dél-Korea több olyan gesztusát, amelyet Szöul a két Korea újraegyesülésének elősegítése reményében tett Észak-Koreának, például a két Korea közös idegenforgalmi vállalakozásait és egy közös gazdasági övezet létrehozását. Ban megígérte most Rice-nak, hogy a BT-határozat fényében Szöul felülvizsgálja ezeket a közös projekteket.

Az amerikai külügyminiszter négy országot érintő körútjának fő célja, hogy rávegye az ENSZ-szankciók maradéktalan alkalmazására a felkeresett államokat, Japánt, Dél-Koreát, Kínát és Oroszországot. Főleg Szöulban és Pekingben van nehéz dolga, mert Dél-Korea és Kína félti a kelet-ázsiai térség stabilitását az Észak-Korea elleni szigorú fellépéstől.

Rice cáfolta szöuli sajtóértekezletén a Szankei Simbun japán lap jelentését, amely szerint pénteken ötös – amerikai, kínai, dél-koreai, japán és orosz – külügyminiszteri találkozó jön létre Pekingben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik