Nagyvilág

Nukleáris láncreakciót indíthat el Észak-Korea

Az első észak-koreai atombomba felrobbantása az atomsorompó-szerződés kudarcát jelenti, és bátorítólag hathat Iránnak és más országoknak, hogy atomfegyvert állítsanak elő, veszélyes láncreakciót indítva el ezzel a térségben – állítja a washingtoni Center for American Progress külpolitikai szakértője.

Észak-Korea rakétaarzenálja

A dél-koreai védelmi minisztérium szerint Észak arzenálja a következő hordozórakétákból áll:
Scud-B: egy tonna hordozókapacitású, 300 kilométer hatótávolságú, hadrendbe állított rakéta;
Scud-C: 770 kilogramm hordozókapacitású, 500 kilométer hatótávolságú, hadrendbe állított rakéta;
Rodong-1: egy tonna hordozókapacitású, 1300 kilométer hatótávolságú, 100 darab erejéig hadrendbe állított rakéta;
Taepodong-1: egy tonna hordozókapacitású, 2500 kilométer hatótávolságú, kísérleti fázisban lévő rakéta;
Taepodong-2: A dél-koreai védelmi minisztérium feltételezése szerint egy tonna tömegű töltetet képes hordozni maximum 6700 kilométer távolságra, vagyis képes elérni Alaszkát vagy Hawaiit. A dél-koreai és az amerikai hírszerzés hozzáteszi, hogy Phenjan dolgozik a Taepodong-2 továbbfejlesztésén, amely ugyan kisebb töltetet, de több mint 10 ezer kilométer távolságra tudna célba juttatni, így elérhetné az Egyesült Államok nyugati partját is.

Az észak-koreai kísérlet megerősíti Iránt saját nukleáris ambícióiban, Teherán ugyanis kiemelt figyelmet fordít az ott történtekre – magyarázza Joseph Cirincione, a washingtoni Center for American Progress külpolitikai szakértője. Ha Észak-Korea megússza, Irán is felbátorodik – teszi hozzá.

Láncreakció fenyeget

Nyugtalanság kíséri Észak-Korea szomszédainak, Dél-Koreának, Tajvannak és Japánnak a reakcióját is, mert őket is megkísértheti az atomfegyver birtoklása. „Ez az ázsiai nukleáris láncreakció lenne az igazi veszély – mondja Cirincione. – Olyan dinamikát indítana be, amelyet nem lehetne megállítani. Az atomsorompó-szerződés darabokra hullna tőle.”

Észak-Korea hétfőn jelentette be, hogy végrehajtotta első nukleáris kísérletét, miközben a nemzetek közössége egy éve próbálta Phenjant rávenni arra, hogy függessze fel nukleáris programját, nagyarányú gazdasági segélyt ígérve cserébe az ország haldokló gazdaságának. Ez volt az első atomrobbantás, amióta Pakisztán 1998-ban hat robbantást hajtott végre, hogy utolérje indiai riválisát az atomhatalmak szűk körű klubjában.

Az atomsorompó-szerződés válsága

A három ázsiai ország lázadása, akárcsak Izraelé, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy nukleáris fegyverrel rendelkezik annak ellenére, hogy hivatalosan soha nem ismerte el, erősen kikezdte az 1968-ban aláírt és 188 ország által ratifikált atomsorompó-szerződést.

India és Pakisztán soha nem ratifikálták a szerződést, Észak-Korea pedig 2003-ban kilépett belőle, két évvel azelőtt, hogy bejelentette: atomfegyverrel rendelkezik. Tavasszal már alaposan megcsorbult az atomsorompó-elv az Egyesült Államok és India közötti, a polgári célú nukleáris együttműködési megállapodással, amelyet úgy fogadtak, mintha a Bush-kormányzat áldását adta volna Újdelhi katonai programjára.


Irán is kiléphet

Az Egyesült Államok a megállapodás értelmében támogatja indiai nukleáris központok fejlesztését cserébe Újdelhi ígéretéért, mely szerint engedélyezi, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrizze polgári létesítményeit. Ugyanakkor a nemzetközi nyomás Irán vitatott nukleáris programjára összpontosult, miközben Teherán azzal fenyegetőzik, hogy követi Észak-Korea példáját és szintén kivonul az atomsorompó-szerződésből.

A hét folyamán tárgyalások folynak az ENSZ-ben, hogy felállítsák azoknak a szankcióknak a listáját, amelyeket bevezetnének, ha Teherán továbbra sem lenne hajlandó felfüggeszteni urándúsítását. Irán azt ismételgeti, hogy ez a tevékenysége csakis polgári célú erőművek táplálását szolgálja, de a nemzetek közössége attól tart, hogy a termelés atomfegyver-gyártásba fordul.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik