Németországban szerdán első alkalommal kerül sor ilyen jellegű tanácskozásra, amely a fő kezdeményezőnek számító Wolfgang Schauble belügyminiszter szerint egy két-három évig tartó állandó párbeszéd kezdetét jelenti majd azzal a céllal, hogy segítsék a muzulmánok beilleszkedését, továbbá ezzel összefüggésben megvitassák az állam és az iszlám vallás közötti viszony legalapvetőbb kérdéseit. Az integráció általános témakörén kívül olyan kérdések szerepelnek napirenden, mint az iszlám oktatása a német iskolákban vagy iszlám papok állami képzése, mecsetek építése, továbbá a nők egyenjogúságának kérdése.
Fontos a párbeszéd
A konferencián a szervezők szerint mind az állam, mind a muzulmán szervezetek részéről egyaránt tizenöt képviselő vesz részt. Angela Merkel kancellár a tanácskozás előestéjén szükségesnek és rendkívül fontosnak nevezte az iszlámmal való párbeszédet. Schauble kezdeményezését sajátos módon gyorsították a közelmúlt németországi vasúti merényletkísérletei, amelyeket az országban tartózkodó libanoni állampolgárok hajtottak végre. A terrorkísérletek nyomán felerősödött a muzulmánellenes hangulat Németországban.
Német muzulmánok
A belügyminiszter – közvetlenül a konferencia előtt elhangzott nyilatkozatában – az iszlámot „Németország és Európa részének” nevezte. Mint fogalmazott, az országban élő mintegy hárommillió muzulmán a német jelen és jövő részét alkotja. Egyidejűleg kijelentette: mindazoknak, akik az országban élnek, el kell fogadniuk, és tiszteletben kell tartaniuk az ország jogrendjét. Az alkotmányban foglaltak nem képezhetik vita tárgyát – jelentette ki Schauble. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a Németországban élő muzulmánok – szavai szerint – „német muzulmánok” legyenek.
Nem az öncenzúrára
Nagy vihart váltott ki német politikai körökben nemrég, hogy a világhírű berlini Deutsche Oper levette programjáról Mozart Idomeneo című operájának bemutatóját. Az illetékesek a döntést azzal indokolták, hogy a mű bemutatása tiltakozásokat, illetve erőszakos cselekményeket válthatott volna ki a muzulmánok körében. Az opera Kréta királyának, Idomeneónak a történetét mutatja be, és az epilógusban a király egy zsákból Poszeidon, Jézus, Buddha és Mohamed levágott fejét húzza elő. 2003-ban Mozart operáját már bemutatták Berlinben, a mostani előadás újrafeldolgozás lett volna.
Merkel kancellárral az élen több német politikus tiltakozott a döntés ellen, azt a kultúra szabadságának megsértéseként jellemezve. A kancellár hangoztatta: nem szabad meghátrálni az erőszakra kész radikálisok miatti félelemből. Az öncenzúra megengedhetetlen – jelentette ki Merkel, akihez hasonlóan más vezető politikusok is azt hangsúlyozták, hogy a Nyugatnak meg kell védenie értékeit.
A pápa is magyarázkodott
Korábban XVI. Benedek pápa szavai váltottak ki heves indulatokat a muzulmánok körében, amikor egy középkori szövegből idézett, amely az iszlám egyes tanait „gonosz és embertelen tanításokként” jellemezte. A pápa szavait a muzulmán országokban úgy értelmezték, hogy az erőszakosnak mutatta be az iszlám vallást. A katolikus egyházfő azóta többször is sajnálkozását fejezte ki az ügy miatt, és mélységes tiszteletéről biztosította az iszlám vallást, valamint muszlim országok nagyköveteit és muzulmán vallási vezetőket hívott meg nyári rezidenciájára, ahol a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
