Göncz Kinga – aki első ízben mondott beszédet a világszervezetben – hangsúlyozta: Magyarország véleménye szerint a bővítésre azért van szükség, hogy a testületben “jobban tükröződjenek a ma politikai realitásai.” Rámutatott: ezzel párhuzamosan javítani kell Biztonsági Tanács munkamódszerein.
A magyar diplomácia vezetője 15 perces beszédében kiemelte: az ENSZ iránti közbizalom erősítése céljából mélyreható gazdálkodási reformot kell végrehajtani a világszervezetben az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelésével.
A reformoknak az ENSZ mindegyik fő szervére ki kell terjedniük, beleértve a közgyűlést, amelynek – mint hangsúlyozta – “a szervezet legfontosabb tanácskozó testületének kell maradnia.” Göncz Kinga gratulált a közgyűlés elnökének, a bahreini Sejka Haje Rasid al-Kalifának, ő az ENSZ történetében a harmadik nő, akit erre a posztra választottak.
A nők szerepéről
A külügyminiszter hangot adott meggyőződésének, hogy “a nők bevonása a döntéshozatali folyamatokba országos és nemzetközi szinten elősegítheti a jelenkor globális problémáinak jobb kezelését.” Magyarország elítéli az emberek mindennapjaiban félelmet és bizalmatlanságot szülő terrorizmus minden formáját – mondta, hangsúlyozva, hogy az ENSZ-nek kell maradnia a központi szereplőnek a terrorizmus elleni nemzetközi harcban.
Beszédében azt is kiemelte: az ENSZ új emberi jogi tanácsának megteremtésével új fejezet nyílt a jogvédelemben. Különösen fontosnak nevezte, hogy a nem kormányzati szervezetek teljes mértékben, akadálytalanul részt vehetnek a tanács munkájában.
A “magyar kérdés”
Rámutatott arra, mennyire fontos a kisebbségi kérdések körültekintő kezelése a soketnikumú társadalmakban. Kitért arra, hogy bár a magyar forradalmat leverték ötven évvel ezelőtt, 56 szellemét nem lehetett legyőzni. “Ma büszkén erősítem meg, hogy Magyarország minden olyan néppel szolidaritást vállal, amely a szabadságáért és a demokráciáért küzd” – hangoztatta.
Erkölcsi kötelességének nevezve köszönetet mondott mindazoknak a politikusoknak és diplomatáknak, akik éveken át az ENSZ napirendjén tartották a “magyar kérdést”. Göncz Kinga egyebek mellett röviden kifejtette Budapest álláspontját a balkáni rendezésről, a közel-keleti viszályról, Afganisztánról és Irakról. Beszélt Szudánról, az atomsorompó-egyezményről és a globális szegénység problémájáról is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
