A nem kötelező érvényű, de belpolitikai téren hangsúllyal bíró döntést nyolc szavazattal három ellenében fogadták el – közölte egy, a kneszethez közel álló forrás. A bizottság munkapárti tagjai – koalícióbeli szövetségesükkel, Ehud Olmert kormányfővel ellentétben, aki ellenzi a vizsgálóbizottság felállítását – támogatták a döntést. Ezt a véleményt osztotta a munkapárti Amír Perec védelmi miniszter is, szembehelyezkedve ezáltal Olmerttel, aki augusztus 28-án egy korlátozottabb jogkörű adminisztratív bizottság felállítását javasolta.
A háború során elkövetett hibák elkendőzésének szándékával vádolt kormányfő döntése heves bírálatokat váltott ki Izrael-szerte. Az izraeli kormány szerdai ülését, amelyen Olmert javaslatáról döntöttek volna, elnapolták – közölte indoklás nélkül a miniszterelnöki hivatal. Az állami vizsgálóbizottságnak nagyobb hitele van, mint egy adminisztratív testületnek, mivel tagjait az elnök és a legfelsőbb bíróság nevezi ki, ami garantálja függetlenségét.
Izraelben eddig két alkalommal alakult bíró által vezetett állami vizsgálóbizottság háborús ügyekben. Először 1973 októberét, a Jom Kippuri háborút követően, hogy kivizsgálják az izraeli hadsereg felkészületlenségének okait, majd 1982 szeptemberében, a libanoni háború idején, a Szabra és Satila menekülttáborokban elkövetett vérengzések után. Az első esetben az Agranat-bizottság a hadsereg vezetését tette felelőssé, de büntető szankciókra nem került sor.
A második esetben a Kahane-bizottság úgy ítélte meg, hogy az izraeli vezetőknek „közvetlen felelősségük” volt az Izraellel szövetséges keresztény milíciák által elkövetett tömeggyilkosságokban. Ez Ariel Saron akkori védelmi miniszter, a későbbi kormányfő lemondásához vezetett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
