Több európai országban is immár egyértelmű a „hazai nevelésű” terrorizmus jelenléte, de különösen Nagy-Britannia vált az ilyen jellegű terrorizmus céltáblájává, a tavaly nyári londoni robbantássorozat, illetve az idei repülőtéri riadók tanúsága szerint is – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) 370 oldalas idei elemzésében. (Strategic Survey 2006)
Az európai iszlám közösségek közötti, határokon átnyúló összetartás elsődlegessége súlyos kérdéseket vet fel az integrációval kapcsolatban, és a kormányok ennek láttán mind sürgetőbb feladatnak tekintik az asszimilációt – áll az IISS átfogó elemzésében. Jóllehet a fenyegetésre adott válasz továbbra is elsősorban nemzeti feladat, az Európai Unió nagyobb szerepet játszhatna az információcserében és a közös álláspontok kialakításában. A jelenlegi helyzetben azonban – különösen az uniós alkotmány népszavazásainak kudarca után – nehéz elképzelni, hogy az EU be tudja tölteni azt a világpolitikai szerepet, amely gazdasági súlya révén megilletné – fogalmaznak a jelentés szerzői.
Két tábor
A libanoni háborúról a londoni elemzés azt állapította meg, hogy az két táborra osztotta az arab és muszlim világot: az egyikbe a Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia vezette mérsékelt szárny tartozik, a másik, radikális tábor vezető erejét pedig Irán, Szíria, valamint a Hezbollah és a Hamasz szervezetek alkotják. Hacsak nem lesz valamilyen áttörés az arab–izraeli konfliktusban, ez a két fő tábor jó eséllyel évekre meghatározza a közel-keleti politikát – áll az IISS londoni jelentésében.
A megosztottságra jellemző, hogy – miután Asszad szír elnök a háború után a Hezbollah mögötti felsorakozásra szólította fel az arab országokat, és a mérsékelt arab államok vezetőit „félembereknek” nevezte – ez utóbbiak olyan mértékben felháborodtak, hogy Szíria elszigetelését vették fontolóra, miközben Európa volt az, ahol sokan a Damaszkusszal kezdendő párbeszédet szorgalmazták, ha másért nem, azért, hogy eltávolítsák az országot Irántól – áll az elemzésben.
Gyenge bejrúti kormány
Az IISS szakértői szerint a libanoni háború a bejrúti kormány gyengeségét is megmutatta, azzal, hogy a Hezbollah fegyveresei a libanoni kormány bevonása nélkül tudtak döntéseket hozni háborúról és békéről. Az iraki helyzetet az határozza meg, hogy az új kormánynak nincs kapacitása a biztonság megteremtésére. Núri al-Máliki kormányfő alkotmányos helyzete gyenge, a valós hatalom a pártok kezében van, ami rendkívül nehézzé teszi az éppen e pártok által fenntartott milíciák visszaszorítását – áll az elemzésben.
Az IISS szerint a helyzetre jellemző, hogy a Máliki-kormány megalakításáról folytatott tárgyalások idején 51 százalékkal nőtt a terrortámadások iraki áldozatainak száma, és az erőszak mindinkább szektariánus jellege most már valóságos népvándorlást indított el Bagdadon belül. A júniusban Bagdadba vezényelt 12 ezer fős katonai erősítés egyelőre nem csökkentette érezhetően a politikai indíttatású erőszakot, és ha a jelenlegi biztonsági űr megmarad, az kikezdheti az iraki kormánynak a választásokon elnyert legitimitását, aminek hosszú és véres polgárháború lehet a következménye – áll a londoni stratégiai elemzésben.
