Az ENSZ szakértői eddig 359 különböző helszínen 100 ezer fürtös bombát találtak – adta hírűl a BBC. A fürtös vagy kötegelt bomba olyan gyilkoló eszköz, amelyből ledobása után még több tucat kisebb bomba szabadul el. A fürtös bomba lényege, hogy a nagy sebességű repeszek a közvetlen sérülésen túl hirtelen nyomásnövekedést okoznak az emberi testben, további roncsolást végezve a belső szervek és szövetek között. Ráadásul a bombák egy része nem robban fel azonnal, így a fegyver hosszú ideig szedi áldozatait a civil lakosság körében.
A nemzetközi szervezet a háború befejezése óta igyekszik megtisztítani Libanont a fel nem robbant fürtös bombáktól, ám az ENSZ szakértői eddig száz körül taksálták a különösen kegyetlen robbanóanyagok számát. Jan Egeland humanitárius ügyekért felelős igazgató sokkolónak nevezte az új statisztikát, de nem csak azt. „Az az igazán megdöbbentő, hogy az ilyen típusú bombák 98 százalékát a tűzszünet előtti utolsó 72 órában vetették be, amikor már tudták az izraeliek, hogy sor kerülhet a közel-keleti konfliktus megoldására” – fogalmazott Egeland. Az egyhónapos katonai konfliktust követő tűzszünetről augusztus 11-én született döntés az ENSZ Biztonsági Tanácsában, azt rövid időn belül elfogadta mindkét fél és a határozat augusztus 14-én reggel lépett életbe. Izrael tagadja, hogy a nemzetközi jog tiltaná a fürtös bomba bevetését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
