Az ENSZ új békefenntartó ereje nagyon különbözni fog a régitől. Sokkal erősebb és nagyobb létszámú lesz, új szolgálati szabályzattal – mondta újságíróknak a francia tábornok nakúrai főhadiszállásán, az izraeli-libanoni határon.
Az izraeli erők kivonulásáról úgy nyilatkozott, “jó esély van arra, hogy nem tart tovább két hétnél”. Elmondta, hogy a libanoni és az izraeli hadsereg közötti egyezség alapján az izraeli erők szakaszosan, körzetről körzetre vonulnak vissza, s egyenként adják át a kiürített övezeteket az ENSZ Libanoni Ideiglenes Haderejének (UNIFIL), amely azután a terület átvételére szólítja fel a libanoniakat. Hozzátette: a kéksapkások mindig ügyelnek arra, hogy egy kisebb ütközőövezet maradjon az izraeli és a libanoni erők között.
Az UNIFIL parancsnoka hangsúlyozta: a Hezbollah lefegyverzése nem tartozik a kéksapkások hatáskörébe, “ez libanoni probléma”, de nem tartotta kizártnak, hogy a síita szervezet hátravonja fegyvereit a Lítáni folyótól északra. Jordánia hivatalos források szerint egy több mint 200 fős műszaki egységet, utászokat és tűzszerészeket indít útnak csütörtökön Libanonba, hogy segítsenek a hidak helyreállításában és az aknamentesítésben. A katonák egy hétig biztosan – “és talán tovább is” – Libanonban maradnak. A libanoni hatóságok szerint országszerte 80 hidat bombázott le az izraeli légierő az offenzíva július 12-i megindítása óta. A légi csapások óriási károkat okoztak az úthálózatban is.
Francia részvétel
Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtöki ülésének eredményétől teszi függővé döntését arról, milyen szinten járul hozzá a megerősített UNIFIL-erőkhöz – közölték a párizsi külügyminisztériumban, válaszul a francia sajtóban megjelent értesülésekre, miszerint Párizs nagyon korlátozott szerepvállalásra készül. A Le Monde napilap azt írta, hogy Franciaország az ENSZ várakozásaitól messze elmaradva mindössze egy jelképes, 200 fős műszaki századdal vesz majd részt a Dél-Libanonba vezénylendő békefenntartó erőben.
Denis Simonneau helyettes külügyi szóvivő nem erősítette meg ugyan az újság információit, de kifejtette, hogy a francia hozzájárulás szintje és jellege az ENSZ-misszió természetén, a szolgálati és vezényleti szabályzaton, valamint a békefenntartó erő rendelkezésére bocsátott eszközökön múlik. Párizs információkat szeretne kapni más európai és muzulmán országok részvételéről is – fűzte hozzá.
Német dilemmák
Németország szintén nem adott még egyértelmű választ az ENSZ-csapatokban való részvételével kapcsolatban. Erkölcsi kötelességünk garantálni Izrael állam létjogosultságát, és el kell kerülnünk, hogy fegyveres egységeink akárcsak véletlenszerűen is belekeveredjenek valamilyen harci fejleménybe izraeli katonákkal – mondta Horst Köhler német köztársasági elnök. Nem lenne okos, ha német katonák lennének jelen az izraeli-libanoni határon. Bölcsebb lenne talán a tengerészeti, vagy akár a rendőri jelenlét német részről -mondta.
Feltételes együttműködés
A libanoni kormány egyik síita tagja eközben kijelentette: a libanoni és a nemzetközi erők Dél-Libanonba telepítése zökkenőmentes lesz mindaddig, amíg követik azt az alapelvet, hogy nem fegyverzik le a Hezbollahot. Mohammed Fneis energiaügyi miniszter szavait a Balad című újság idézte aznap, amikor a libanoni hadsereg első egységei bevonultak az Izraellel határos térségekbe.
Valíd Dzsumblatt drúz vezető, a Szíria-ellenes libanoni parlamenti többség egyik vezéralakja csütörtökön az 1949-ben kötött izraeli-libanoni fegyverszüneti egyezmény tiszteletben tartására szólította fel a Hezbollahot. “Ha a fegyverszüneti egyezmény, a (polgárháborúnak véget vető, 1989-es) táifi egyezmény és az ellenállási mozgalom (a Hezbollah) beilleszkedése a társadalomba nem valósul meg, akkor Libanon a regionális hatalmak összecsapásainak színtere marad” – hangoztatta.
