A 72 órás tűzszünetet rossz ötletnek tartjuk – mondta Dan Gillerman ENSZ-nagykövet az izraeli közszolgálati rádióban. Azzal indokolta az elutasítást, hogy az oroszok által javasolt tűzszünet csak a Hezbollahnak kedvezne, mert a libanoni síita szervezet fegyveresei így, lélegzetvételnyi szünethez jutva, rendezni tudnák soraikat, és „összeszedhetnék magukat” az izraeli csapások után –írja a BBC.
Az orosz javaslat
Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ-képviselője csütörtökön nyújtotta be Moszkva határozati javaslatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában, azzal érvelve, hogy „kudarcba fulladtak” a libanoni háborús válság megoldását célzó francia–amerikai határozattervezetről folytatott tárgyalások. Libanonban humanitárius katasztrófa van, ezért javasoltunk 72 órás tűzszünetet, ugyanis a konfliktus hosszú távú megoldása elhúzódhat – mondta Csurkin. John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet szerint az orosz ötlet nem vezet előre, és gyakorlati haszna nincsen.
Washington azzal az indoklással bírálta az orosz indítványt, hogy az csak elvonja a figyelmet az átfogó megoldást célzó francia–amerikai javaslatról. Az orosz határozati javaslat szerint sürgős döntést kellene hozni a BT-ben egy 72 órás tűzszünetről, még mielőtt létrejönne a megegyezés a háborút kiváltó vitás kérdések rendezésének elveiről. Az orosz indoklás szerint humanitárius megfontolásból lenne szükség a gyors tűzszüneti rendelkezésre, arra kellene felhasználni a lélegzetvételnyi szünetet, hogy a nemzetközi közösség segélyszállítmányokat juttasson el a háborús viszonyok miatt sokat nélkülöző libanoni polgári lakossághoz.
A francia–amerikai elképzelés
A francia–amerikai határozati javaslat, amelynek részleteiről még folyik a vita a felek között, összekapcsolná a tűzszünet kihirdetését a politikai rendezés elveinek elfogadásával. Már több százan haltak meg Izrael és a Hezbollah libanoni területen folyó, de Észak-Izraelre is át-átcsapó háborújában, javarészt libanoni civilek. A konfliktus kirobbanása óta százezrek menekültek el otthonaikból a háborús cselekmények elől.
Libanon ragaszkodik az azonnali tűzszünethez, és ahhoz, hogy Izrael mielőbb vonja ki csapatait Libanonból, ugyanakkor Izrael kijelentette, hogy addig fog harcolni, amíg a nemzetközi erők és a libanoni hadsereg át nem veszi az irányítást a térségben. Izrael tervét Washington is támogatja.
A harcok közben pénteken tovább folytatódtak, amikor a libanoni Hezbollah síita szervezet milíciája legalább két tucat rakétát zúdított Észak-Izraelre, köztük Haifa városára. Izraeli sajtójelentések szerint Haifában két épületet telibe találtak a rakéták. A támadásnak sebesültjei vannak, de egyéb részletek egyelőre nem ismertek. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője szerdán arra buzdította Haifa arab lakosait, hogy hagyják el a várost. Haifát július 12-e, a konfliktus kezdete óta többször is érte már rakétatámadás, amelyek eddig összesen 12 áldozatot szedtek. Haifa Izrael harmadik legnagyobb városa, 275 ezer lakosának mintegy 20 százaléka arab.
Anyagi és humanitárius károk
Libanonban az elmúlt egy hónapban majdnem 1100 ember vesztette életét, s közülük 990-en civilek voltak. Izraeli veszteségei: július12 és augusztus10 között 84 katona és 41 civil halt meg a Hezbollah síita szervezet akciói miatt.
Mindezt a Le Soir című belga napilap írja pénteki számában: az újság egy teljes oldalon vonja meg a libanoni harcok eddigi mérlegét. Ami Libanont illeti, a lap az elesett Hezbollah-harcosok számát 58-ra teszi, bár megírja, hogy Izrael ennél jóval nagyobb számról, több száz megölt fegyveresről beszél. Emellett életét vesztette öt ENSZ-megfigyelő, több mint 3500 ember megsebesült, majdnem egymillióan pedig otthonuk elhagyására kényszerültek. Az anyagi károkat legalább 2,5 milliárd dollárra becsülik: az izraeliek például 74 hidat tettek tönkre.
Izrael szintén komoly veszteségeket szenvedett, a lap szerint évtizedek óta a legnagyobbakat. A halálos áldozatok mellett az izraeli lakásügyi minisztérium szerint 11 ezer lakás vagy ház, illetve 51 üzem sérült meg a Hezbollah rakétatámadásaiban (a síita szervezet 3335 ilyen szerkezetet lőtt ki Izraelre). A károk rendbehozatala körülbelül 100 millió euróba kerül majd. Ehhez jön majd a rakétatalálatok által megsérült utak, vasútvonalak kijavításának költsége. Emellett 1800 hektárnyi termés ment veszendőbe, s több erdő teljesen leégett: pótlásukhoz évtizedek kellenek majd. Ráadásul az izraeli gazdaságot megterhelik a háborús kiadások is. Ez hetente 8 millió eurót jelent, s itt nem is annyira ez az összeg jelentős, hanem az, hogy az izraeli jegybank szerint minden háborús hónap fél százalékkal csökkenti a gazdasági növekedést.
