Vojislav Kostunica szavai szerint kormánya „még az Európai Unióhoz való gyorsabb csatlakozás kedvéért sem” tenné meg, hogy lemondjon a szerbség bölcsőjének tartott Koszovóról. Amennyiben a tartomány mégis függetlenné nyilvánítaná magát, a lépés ellen Belgrád minden jogi eszközt igénybe fog venni – szögezte le a kormányfő a Danas című lapban.
Kostunica az interjúban úgy vélekedett, hogy a koszovói probléma megoldása „nem feltétlenül lesz kedvezőtlen Szerbia szempontjából”. Ezt a vélekedését arra alapozza, hogy „a nemzetközi közösség egy része csak egyetlen megoldási lehetőséggel – Koszovó függetlenségével – számol, kidomborítva ennek felszínes előnyeit.
Függetlenség vagy autonómia?
Ám a függetlenségnek számos gyenge pontja van, míg az a megoldás, amelyet mi szorgalmazunk – a lényegi autonómia –, számos előnnyel bír” – hangoztatta a szerb kormányfő a belgrádi újságban.
A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok a teljes függetlenséget akarják elérni az idén februárban Bécsben megkezdődött státustárgyalásokon, míg Belgrád az autonómiánál többet, függetlenségnél kevesebbet adna a tartománynak.
A NATO 1999 tavaszán, megelégelve a szerbiai tartományban második éve tartó etnikai tisztogatást, légi hadjárattal kényszerítette rá Jugoszláviát, hogy elfogadja a koszovói béketervet, s a tartományba nyáron bevonult a KFOR, a közigazgatást pedig az ENSZ missziója (UNMIK) vette kezébe.
