Elpusztíthatatlan a Hezbollah?

A múlt héten indult izraeli támadás elsődleges célpontja a Hezbollah. A libanoni gerillaszervezet évek óta bombázza Izrael északi területeit, a két izraeli katona elrablása pedig úgy tűnik, hogy az utolsó csepp volt a pohárban. A zsidó állam vezetői e hét elején világossá tették: csak akkor fújják le a támadást, ha a Hezbollah katonai állásait a határ libanoni oldalán átveszi a libanoni hadsereg, a gerillaszervezet tagjait pedig lefegyverzik. Ez azonban komoly akadályokba ütközik.

Héttagú tanács

A Hezbollah ugyanis 1982-ben éppen az izraeli hadsereg bevonulása után alakult, s céljai közül a leghangosabban a zsidó állam megsemmisítését hangoztatja. Az izraeli hadsereg végül 2000-ben kivonult Libanonból, ám a Hezbollah rakétatámadásai azóta sem szűntek meg. A magyarul Isten Pártja nevű síita formáció a fegyvereken kívül komoly politikai és anyagi támogatást is kap Irántól, (valamint nem elhanyagolhatót Szíriától és Líbiától) a svéd nemzetbiztonsági hivatal egyik szakértője szerint a szervezetet egy héttagú tanács irányítja, amelyet Sejk Haszán Naszrallah vezet, de a testületben rendszeresen helyet kap a bejrúti iráni nagykövetség két képviselője.

Nem véletlen, hogy a Hezbollah céljai között szerepel egy fundamentalista síita köztársaság létrehozása is. Ilyen irányú törekvéseit azonban gyengíti, hogy Libanonban csupán a lakosság egyharmada síita vallású, a többiek keresztények, szunnita mohamedánok, illetve drúzok. Részben ebből fakadóan a libanoni lakosság túl nagy szimpátiát nem érez a magát szélsőségesnek hirdető szervezet iránt, a Hezbollah jelentős befolyása nem is politikai képviselet eredménye. Pedig amellett, hogy iskolákat, kórházakat működtet és más népszerűségnövelő szociális szolgáltatásokat nyújt, részt vesz a libanoni politikai életben is

A szervezet 23 főt delegálhatott a 128 tagú bejrúti törvényhozásba és tagja a bejrúti kormánynak is – mely évek óta képtelen ráerőltetni akaratát a Hezbollah katonai szárnyára. „A főváros, a kikötők és az idegenforgalom ellenőrzésén kívül az állam gyakorlatilag működésképtelen” – fogalmazott lapunknak Deák Péter válság- és veszélykutató hozzátéve, hogy sem a hadsereg, sem a rendőrség nem rendelkezik akkora erővel, hogy felvehesse a harcot a Hezbollah fegyverarzenáljával

Katonai szárnyának neve: Iszlám Ellenállás

Libanon már csak azért is „képes” hosszú ideje ellenállni a nemzetközi nyomásnak, hogy felszámolja a szervezetet, mert a Hezbollah katonai szárnya a régió egyik legszervezettebb és Iránnak köszönhetően az egyik legjobban felfegyverzett milíciája. Becslések szerint több mint 13 ezer katyusa rakétával rendelkezik, e mellett kiképzőtáborokat üzemeltet, és összekötő irodákat tart fenn Szíriában és Iránban. A katonai szárny hatszáz harcosra, további 3000-4500 mozgósítható veteránra, valamint 15-30 ezer tartalékos önkéntesre számíthat.

Az Iszlám Ellenállás az elmúlt majd negyedszázad alatt többször hallatott is már magáról. Okkal feltételezik, hogy részt vett számos, az Egyesült Államok, más nyugati célpontok és Izrael ellen elkövetett támadásokban, többek között a többnemzetiségű békefenntartó erők elleni 1983-as bejrúti öngyilkos merényletben, amelyben 241 amerikai és 58 francia vesztette életét. A Hezbollahot gyanítják egy argentínai zsidó közösségi központ 1994-es felrobbantása hátterében, mely 85 ember halálát okozta, valamint a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség elleni 1992-es terrortámadások mögött is.

A Hezbollah célja

Az észak-izraeli területek ellen irányuló folyamatos rakétatámadás mellett legutóbbi akciójuk a két izraeli katona elrablása volt, melyet a szakértők szándékos provokációnak tartanak. Az igazi indítékokról azonban eltérő vélemények láttak napvilágot. Egyesek szerint a Hezbollah így akarja erősíteni pozícióit a libanoni belpolitikában és megakadályozni a szervezet lefegyverzésére vonatkozó 2004-es ENSZ-határozat végrehajtását. Másrészt a provokáció és az ezt követő katonai összecsapás buzdító üzenet is lehet a palesztinok, valamint a Hezbollahhoz hasonlóan politikai és katonai szárnnyal egyaránt rendelkező Hamasz számára az Izrael elleni harchoz. Harmadrészt szintén jelzés lehet az Egyesült Államok és szövetségesei felé, hogy Szíria és Irán oldalán ők is képesek komoly felfordulást okozni, ha meg akarják szorongatni őket.

A Hezbollah vezetője mindenesetre ideológiai húrokat penget. Azokra a bírálatokra reagálva, miszerint szervezete a két izraeli katona múlt heti elrablásával a zsidó állammal szembeni fegyveres konfrontációba taszította Libanont, Sejk Haszán Naszrallah megpróbálta maga mögé állítani az arab és az iszlám országokat. “Az arab és a muzulmán népeknek színt kell vallaniuk jövőjüket és gyermekeik jövőjét illetően. Az arab és az iszlám világ népeinek történelmi lehetőségük nyílt arra, hogy vereséget mérjenek a cionista ellenségre… Mi most példát mutatunk nekik” – hangoztatta a televízióban felvételről sugárzott beszédében a Hezbollah vezére.

Hogyan tovább?

A legújabb közel-keleti háború hossza elsősorban Izrael elszántságától és józanságától függ, két dologban azonban többé-kevésbé egyetértenek a szakértők. Könnyen a háború eszkalálódásához vezetne, ha a Hezbollah is úgy döntene, hogy a New York-i, vagy a londoni merényletekhez hasonló nagyszabású terrortámadást hajt végre valamelyik nyugati állam ellen, ezt azonban elemzők nem tartják valószínűnek. Alain Chouet, a francia hírszerzés, a DGSE egykori vezetője, aki hosszú ideig dolgozott a térségben úgy véli, hogy a szervezet egyelőre nem akarja kijátszani a terrorizmus kártyáját.

Ha valóban így lesz, az mindenképp sokat javít a béke esélyein, az viszont már kevésbé, hogy az izraeli vezetés által gyakran hangoztatott – leginkább saját lakosai meggyőzésére szolgáló – végső cél, a Hezbollah megsemmisítése a szakértők többsége szerint aligha megvalósítható. Izrael erősen korlátozott harcászati kapacitása miatt nem képes az irániaknak köszönhetően jól felfegyverzett Hezbollah megsemmisítésére – véli Deák Péter, rámutatva arra, hogy a jól szervezett síita hadsereg gyakran változtatja rakétakilövő állásainak helyét. Ráadásul a szervezet tagja a libanoni kormánynak is, tárgyalások nélkül pedig nincs esély a békére. A helyzet rendeződését sokan a nemzetközi csapatok bevonásától várják, Izrael azonban egyelőre elutasítja az ENSZ katonai beavatkozását.