Kommunista tüntetés a G8 ellen
A G8 csúcstalálkozója ellen tiltakozó kommunisták tüntetését fojtotta el szombat délelőtt Szentpéterváron az orosz rendőrség. Mintegy százan gyűltek össze a város központjában, hogy – az előzetes tiltás ellenére – demonstráljanak a Vlagyimir Putyin orosz államfő elnökletével sorra kerülő csúcsértekezlet ellen. Végül a tüntetők végül engedélyt kaptak arra, hogy – traszparensek és jelszavak nélkül – egy több kilométerrel odébb lévő helyszínre vonuljanak, s ott gyűlést tartsanak. A menethez csatlakozott a Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok vezette Egyesült Polgári Front néhány aktivistája is.
A nyilatkozat megerősíti, az Egyesült Államok és Oroszország közös célja harcolni e veszélyes fenyegetés ellen, és új utakat nyit a közös fellépés előtt – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az Egyesült Államok és Oroszország olyan rendszert akar létrehozni, amely minden államnak biztosítja a hozzájutást a nukleáris eneregiához, miközben őrködik azon, hogy ne terjedjenek tovább az atomfegyverek – közölte az orosz államfő.
George Bush kijelentette, hogy hazája és Oroszország egységesen álláspontot képvisel az észak-koreai és az iráni nukleáris problémát illetően.
Nukleáris partnerség
A civil atomipar globális fejlesztésére irányuló közös nyilatkozatot írt alá az orosz és az amerikai elnök szombaton a Nyolcak szentpétervári csúcstalálkozója előtt, egyben hadat üzenve az atomfegyverek terjedésének és a nukleáris terrorizmusnak.
Oroszország támogatja azt az amerikai javaslatot, amely globális partnerségre irányul az atomenergia szférájában – közölte Vlagyimir Putyin, miután George Bushsal tárgyalt a Néva parti városban. Találkozójukon Bush a maga részéről támogatta Putyinnak azt a javaslatát, hogy hozzák létre urándúsító központok nemzetközi hálózatát, amelyet más országok is igénybe vehetnek.
Moszkva és Washington ötvözi a két kezdeményezést, s a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (IEA) is bevonja az együttműködésbe, amely lehetővé teszi minden ország számára, hogy önálló urándúsítás vagy elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozása nélkül élvezhesse az atomipar áldásait.
Egyidejűleg kiadtak egy közös nyilatkozatot a nukleáris terrorizmus elleni harcról is, új módszerek alkalmazását és közös akciókat ígérve. Így globális kezdeményezést terveznek a tömegpusztító fegyverek feketepiaci forgalmának visszafogására, a hasadóanyagok megszerzésére törekvő terroristák menedéktől való megfosztására, a nukleáris létesítmények és anyagok oltalmazására. Egyben javítani szándékoznak a tervezési együttműködést, hogy hatékonyabban reagálhassanak a nukleáris terrorcselekményekre és enyhíthessék azok következményeit.
Irán nem fontolta meg az ENSZ-javaslatot
Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy az iráni kormány nem vitatta meg komolyan azokat a javaslatokat, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország tett nukleáris törekvéseivel kapcsolatban. “Ilyen körülmények között támogatjuk azt a döntést, amelyet a külügyminiszterek július 12-én (Párizsban) hoztak”, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalva vissza az iráni nukleáris program kérdését. A két nagyhatalom államfője ugyanitt felszólította Észak-Koreát, hogy térjen vissza a ballisztikusrakéta-kísérletekre vonatkozóan vállalt moratóriumhoz.
Putyin előzőleg, még közös sajtóértekezletükön leszögezte, hogy Oroszország nem hajlandó keresztes hadjáratokban részt venni, ehelyett a nyolcak csoportjának keretében fogja megoldani a világ biztonságosabbá tételének feladatát.
Aggódnak a Közel-Keletért
Az Egyesült Államok és Oroszország egyformán aggódik az erőszak közel-keleti elharapódzása és a polgári áldozatok miatt – jelentette ki George Bush amerikai elnök Szentpéterváron szombaton. “A legjobb módja az erőszak leállításának, ha a Hezbollah leteszi a fegyvert, és beszünteti Izrael elleni támadásait” – mondta Bush, felszólítva Szíriát: “vesse latba befolyását” ennek érdekében a libanoni síita milíciánál.
Az orosz elnök megalapozottnak mondta Izrael aggodalmait, és “megengedhetetlennek … az erő alkalmazását, emberek elrablását, csapások mérését egy ország területéről egy másik ellen valamely – akár politikai – célok elérése érdekében”. Az izraeli válaszcsapásra utalva kijelentette, hogy “az erő alkalmazása kiegyensúlyozott kell legyen, s a lehető leghamarabb véget kell érjen”.
Bush nem akar orosz WTO-tagságot
Oroszország nem tudta elnyerni az Egyesült Államok beleegyezését a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépéséhez a Nyolcak (a világ hét legfejlettebb állama és Oroszország) szentpétervári csúcstalálkozója előtt.
George Bushsal folytatott kétoldalú tárgyalásai után megtartott közös sajtóértekezletükön Putyin közölte: “Oroszországot nem érte váratlanul, hogy nem sikerült előrehaladást elérni a kérdésben.” Szavai szerint a felek közötti tárgyalások e kérdésről “konkrét, számokon alapuló jellegűek, amelyeken tonnákról, rubel- és dollármilliárdokról, milliókról egyeztetnek. Ez bonyolult folyamat, amely éveket követel, de folytatjuk a munkát érdekeink, fejlődő gazdaságunk érdekei érvényesítése mellett” – hangsúlyozta Putyin. Az amerikai elnök a maga részéről kijelentette, hogy “az Egyesült Államokkal tárgyalni bonyolult dolog”.
Bushnak jó az “orosz stílusú demokrácia”
Bush, aki ecsetelte, miként segíti elő az Egyesült Államok a demokratikus intézmények térhódítását világszerte, Irakot hozta fel példáként. Ezután Putyin hahotára fakasztotta a hallgatóságot, megjegyezve: őszintén szólva nem kíván olyan demokráciát Oroszországban, mint amilyen Irakban van. Erre Bush közbekiáltott, hogy csak várja ki (a végét). Putyin azt fejtegette, hogy maguk az oroszok tudják a legjobban, hogy miképpen erősíthetik államukat. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez nem megy a demokratikus intézmények szilárdítása nélkül.
