Putyin a Nyolcak szentpétervári csúcstalálkozójának küszöbén több mint egymillió hazai és külföldi felhasználótól gyűjtött kérdésekre felelt a Yandex.ru orosz portálon és brit BBC online két honlapján. Aggodalmát fejezte ki az észak-koreai kísérletek miatt, de hangsúlyozta: nem észlelték rakéták vagy fejrészek darabjainak becsapódását sem az orosz felségvizeken, sem a gazdasági övezetben. Nincs ok feltételezni, hogy az észak-koreai rakétaprogram Oroszország ellen irányulna, s Észak-Korea a közeljövőben nem lesz képes interkontinentális rakétát gyártani – fejtette ki Putyin, miközben az Észak-Koreához közeli, orosz távol-keleti Nahodka lakosai pánikszerűen készletezték a sót és konzerveket. Az orosz elnök egyben szorgalmazta a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok légkörének megteremtését, s Phenjan nukleáris programjáról a hatoldalú tárgyalások felújítását, ezzel elutasítva az esetleges szankciókat.
Korai az Irán elleni büntetésekről beszélni
Sürgette Iránt, hogy mielőbb adjon választ az atomdossziéja kapcsán Teheránnak felkínált nemzetközi ösztönzőkre. Mint mondta, szeretné, ha a párbeszéd még a Nyolcak csúcstalkozója előtt megkezdődne Iránnal. Egyúttal leszögezte, hogy még túl korai lenne a Teherán elleni büntetőintézkedések bevezetéséről beszélni.
Vízum, gáz, Európa
Putyin igyekezett megnyugtatni az európaiakat, hogy nem kell tartaniuk az orosz gázszállítások korlátozásától. A januári csapelzáráskor sem Oroszország, hanem Ukrajna korlátozta az európai szállításokat. De a helyzet ezután javult, mert az Ukrajnával való áralkut különválasztották az európai tranzitra vonatkozó megállapodástól – emlékeztetett. Az orosz államfő kijelentette, hogy a viszonosság alapján kész akár már ma áttérni a vízummentességre Európával.
Sokpólusú világot szeretne
Mint mondta, Oroszország szerepe nem az Egyesült Államokkal való szembenállásban van, mint a szovjet időkben. Mindamellett a “sokpólusú” világ mellett tört lándzsát. Amerikai kollégáját, George Busht ismét rendes embernek minősítette, és olyan partnernek, akivel meg lehet állapodni, jelezve: a magánéletben barátai közé sorolja őt.
Putyin az általa indított második csecsenföldi háborút azzal indokolta, hogy a szeparatisták külön államot akartak létrehozni a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig. Védelmébe véve a Csecsenföld Oroszországhoz tartozását megerősítő, vitatott 2003-as népszavazást, Grúziának is hasonló referendumok tartását ajánlotta a szakadár Abháziában és Dél-Oszétiában. Előzőleg óva intette Tbiliszit attól, hogy katonai eszközökkel törekedjen a két régió reintegrálására. Egyben egységes elvek kidolgozását szorgalmazta a koszovói, az abháziai és dél-oszétiai rendezésre.
Cáfolta a Putyin-diktatúrát
Putyin ismét hadat üzent a rasszizmusnak és idegengyűlöletnek, ami nemcsak Oroszország nemzetközi tekintélyét ássa alá, hanem belső fejlődését is gátolja. Úgy vélte, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez való tervezett csatlakozás nem okoz komoly gondokat az orosz mezőgazdaságnak.
Az orosz elnök cáfolt bármiféle tekintélyuralmi szándékot, és azt mondta, hogy támogatja a politikai ellenzéket, a demokráciát, a sajtószabadságot, a civil társadalom kibontakozását. Egyben megerősítette, hogy nem indul a 2008-as elnökválasztáson, és nem törekszik az alkotmány megváltoztatására, amely kizárja a harmadik egymást követő elnökséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
