Példátlan rakétakísérletet hajtott végre Észak-Korea

A dél-koreai hírszerzés tudomása szerint Észak-Korea tíz, különböző típusú rakétával hajtott végre kísérleteket szerdán. Nevük elhallgatását kérő dél-koreai hírszerzési vezetők közölték, hogy Észak-Korea Scud típusú rövid hatótávolságú és Rodong típusú közép hatótávolságú rakétákat, valamint egy hosszú hatótávolságú Taepodong–2-t tesztelt. Az amerikai védelmi minisztérium és a Fehér Ház eddig hat észak-koreai rakéta kilövését erősítette meg.

A rakétákkal Japánra, és akár az Egyesült Államokra is csapást mérhet Észak-Korea. A rakéták egy része a Japán-tengerben csapódott be, mintegy 500 kilométerre Hokkaido szigetének nyugati partjaitól.

Észak-Korea helyi idő szerint hajnali fél négykor lőtte ki az első rakétát, azt félórával később követte a második. Az időzítés talán nem véletlen, mert ezzel egy időben ünnepelték az Egyesült Államokban a függetlenség napját, ráadásul az első rakéta kilövésétől mindössze néhány perccel később indították útnak sikeresen a Discovery amerikai űrrepülőgépet.

Nem erősítették meg

Észak-Korea „szuverenitási kérdésnek” tekinti a rakétakísérleteket – így nyilatkozott szerdán japán újságírók előtt Phenjanban az észak-koreai külügyminisztérium egyik tisztségviselője. A diplomata leszögezte: „A rakéták kilövéséről hozott döntés a mi szuverén jogunk, és senkinek sincsen joga megmondani nekünk, hogy ez jó-e vagy rossz.”

A tisztségviselő, akinek a szavait a japán média idézte, mindazonáltal nem erősítette meg a szerda reggeli rakétakísérleteket, mondván, hogy „diplomata lévén, nem ismeri a katonai dolgok részleteit”.

Összeül a BT

Aszo Taro japán külügyminiszter közölte, hogy Tokió nagyon nagy valószínűséggel gazdasági szankciókkal sújtja Észak-Koreát, és kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. Jean-Marc de la Sabliere, a BT soros elnökségét ellátó Franciaország ENSZ-nagykövete már megkapta azt a levelet, amelyben japán kollégája, Osima Kenzo a BT összehívását kérte. A testület szerdán reggel zárt ülésen vitatja meg az észak-koreai rakétakísérletek ügyét.

Abe Sindzo, a japán kormány főtitkára, szóvivő a békére és a stabilitásra nézve súlyos problémának nevezte az észak-koreai fegyverkísérletet. Utalva arra, hogy a rakéták néhány száz kilométerre csapódtak be Japántól, hangsúlyozta, ez nem csak Japán, hanem az egész világ békéjére és stabilitására nézve jelent problémát.

Első válaszlépésként Japán hat hónapra kitiltott egy észak-koreai kompot felségvizeiről. Abe Sinzo közölte: a menetrend szerint szerdán Japánba érkező komp tisztjei nem hagyhatják el hajójukat. Egyúttal azt is bejelentette, hogy leállítják az Észak-Korea és Japán közti légi charterjáratokat. A komp a két, egymással diplomáciai kapcsolatban nem álló ország között az egyik fontos kereskedelmi csatornát jelenti. Abe szerint Tokió további intézkedéseit attól teszi függővé, hogy Phenjan miként reagál a rakétakísérletei által kiváltott nemzetközi felháborodásra.

Tanácskozás Washingtonban

George Bush elnök a nemzetközi közösséggel szembeni kihívásként értékelte a rakétateszteket, és tanácskozást kezdett Condoleezza Rice külügyminiszterrel, Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel és Hadleyval. A tervek szerint Condoleezza Rice kapcsolatba lép kínai, japán, dél-koreai és orosz kollégájával, Christopher Hill, az észak-koreai atomügyekről folyó hatoldalú tárgyalások amerikai főtárgyalója pedig szerdán a térségbe utazik, elsőként Dél-Koreába.

Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, hogy provokatívnak tekintik Észak-Korea viselkedését, de a rakétatesztek nem jelentenek azonnali veszélyt az Egyesült Államokra.

Az Észak-Amerika légterét ellenőrző és biztonságáért felelős Észak-amerikai Egyesített Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) egyik szóvivője pontosította azt a hírt, hogy emelték a riadókészültség szintjét. Elmondta, hogy a Cheyenne hegységben lévő légitámaszponton – ahol a NORAD és az amerikai erők északi parancsnoksága működik – két hete emelték a közepes fenyegetettséget jelző szintnél valamivel magasabb Bravo-Plus fokozatra a biztonsági készültséget. Ez nem befolyásolja a NORAD és a parancsnokság műveleteit.

Vége az önkéntes moratóriumnak

A dél-koreai és japán sajtó június közepén azt írta, hogy Phenjan felgyorsította nagy hatótávolságú rakétával végrehajtandó kísérletének előkészületeit, és már indítóállásba helyezte interkontinentális ballisztikus rakétáját. (Észak-koreai illetékesek akkor tagadták, hogy Phenjan ilyen kísérletre készülne.)

Az előkészületek miatt az Egyesült Államok és Japán figyelmeztette a kommunista országot, hogy további gazdasági szankciókra számíthat, ha hosszú hatótávolságú rakétával hajt végre kísérletet. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök is felszólította Észak-Koreát, hogy tegyen le a nagy hatótávolságú rakéta tesztjéről.

Észak-Korea 1998-ban hajtott végre kísérletet Taepodong rakétával, amely átszállt Japán északi része felett, s úgy csapódott be végül a Csendes-óceánba. Phenjan azonban 1999-ben meghatározatlan időre önkéntes moratóriumot vállalt nagy hatótávolságú rakétákkal végzendő kísérleteire, és ezt az ígéretét 2002-ben és 2004-ben is megerősítette.