A hollandok, akiknek a helyét a magyarok átveszik, 150-160 katonát küldtek a Puli-Humriban lévő PRT-be. Magyarország jelenleg egy lövészszázadot, valamivel több mint 100 katonát állomásoztat Kabulban, s az előzetes hírek szerint ezt a századot vezényelnék át a fővárostól mintegy 200 kilométerre északnyugatra lévő körzetbe, a magyar PRT-be. A civil szakemberek száma is változó, általában néhány tucat emberről van szó.
A PRT-k első feladata létrehozásuk után az adott körzet biztonságának megteremtése. Ez az előfeltétele annak, hogy megkezdhessék a polgári feladatok ellátását. Természetesen ilyen kis létszám mellett nem lehet nagy beruházásokra gondolni: a PRT-k általában a szociális, vagy éppen oktatási infrastruktúra helyreállítására összpontosítanak, csatornahálózatot építenek, az áramellátást állítják helyre. Mivel mindehhez a helyi munkaerőt is igénybe vehetik, az adott körzet gazdasági életének beindulását is segítik.
Mindezek a fejlesztések persze pénzbe kerülnek, s e pénz jelentős részét az adott PRT-t működtető országnak kell biztosítania: szakértők szerint már az induláshoz is legalább egymillió euró (280 millió forint) szükséges. Egy brüsszeli forrás szerint a magyar PRT működtetésének költsége szintén a vállalt feladatoktól, gazdasági tervektől függ majd. Az azonban bizonyos, hogy Magyarország annyit nem tud erre fordítani, mint a nálánál gazdagabb Hollandia, s ezt nem is várják el tőle. Már több állam is felajánlotta, hogy szakértőkkel segítené a magyar PRT munkáját. Várhatóan az Egyesült Államok segélyszervezetétől, a USAID-től, illetve az Európai Uniótól is lehet majd pénzeket szerezni különböző fejlesztési feladatokra.
PRT: katonai és civil segítség
A tartományi újjáépítési csoportokat eredetileg az amerikaiak hozták létre, amikor az afganisztáni tálib rendszer 2001-es megbuktatása után megfelelő módszert kellett találniuk a vidéki, gyakran szinte megközelíthetetlen körzetek biztonságának garantálására, a központi hatalom ottani befolyásának fokozására. Az első ilyen PRT 2002 végén jött létre, amerikai irányítás alatt. Azután ahogy az afganisztáni nemzetközi biztonsági erő, az eleinte csak Kabul környékén állomásozó – s az amerikaiaktól teljesen külön működő -, NATO vezette ISAF elkezdte mandátumát kiterjeszteni az ország vidéki részeire, átvette ezt a módszert.
Afganisztánban az ISAF irányítása alatt 9 ilyen PRT működik, bár ez a szám bővülni fog, hiszen most zajlik a NATO-erők megjelenése az ország déli körzeteiben, újabb PRT-k kialakításával, vagy az amerikaiaktól való átvételével. Éppen ez a folyamat magyarázza a magyar tartományi újjáépítési csoport létrehozását is: a hollandok, akik eddig az észak-afganisztáni Puli-Humriban (Baglán tartomány) működtettek PRT-t, most átteszik székhelyüket délre, s így az előbbi PRT irányítását át kell vennie egy másik országnak.
A PRT egy sajátos, “öszvér” megoldás, hiszen egyszerre szolgálnak benne katonák és civil szakemberek. Nincs két egyforma PRT, mindegyik más és más létszámmal tevékenykedik, alapvetően az adott körzet sajátosságaiból kiindulva: ahol nagyobb a veszély, ott több főből áll, ahol pedig kisebb, s a környék is gyéren lakott, ott kevesebb ember is elég működtetéséhez. A viszonylag nagy mozgáshatárt jelzi, hogy például a németek az egyik afganisztáni PRT-jüket 400 katonával működtetik – a litvánok pedig egy hasonló csoportot (amelynek hatásköre egyharmadnyi “Magyarországra”, harmincezer négyzetkilométerre terjed ki) 120-140 katonával.
