Vlagyimir Putyin – aki az orosz nagykövetek értekezletén mondott beszédet a moszkvai külügyminisztériumban – a két hatalom kölcsönös tiszteleten, egyenjogúságon alapuló együttműködését szorgalmazta, érzékeltetve, mennyire sérelmezi a Kreml a fölényesnek tartott amerikai magatartást.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása előtt kevéssel aláírt START 1994 végén lépett hatályba, és a felek hadászati nukleáris robbanótöltetei számának tizenöt év leforgása alatt 6000-6000-re való csökkentését, a célba juttató (hordozó) eszközök számának 1600-1600-ban való maximálását irányozta elő. Oroszország és az Egyesült Államok 2002-ben megállapodott továbbá, hogy 2012 végére egyikük hadászati támadó potenciáljában sem lesz 1700-2200-nál több atomtöltet.
Az atomfegyverek terjedésének akadályozásában Putyin elutasította az ultimátumok eszközét, ezzel burkoltan bírálva az Egyesült Államokat, amiért szankciókkal akarja rábírni (a szerinte atomfegyver megszerzésére törekvő) Iránt nukleáris programjának feladására.
Nem óhajtunk csatlakozni különféle ultimátumokhoz, amelyek csak zsákutcába vezetnek és csorbítják az ENSZ Biztonsági Tanácsának tekintélyét – mondta Putyin az Interfax szerint, kifejezve meggyőződését: a válságok rendezésének útja nem egyik vagy másik állam elszigetelésén, hanem a párbeszédbe való bevonásukon át vezet.
Oroszország nem vesz részt “szent szövetségekben”, kerüli a konfrontációt, és reális elképzelésekkel áll elő, mint például a nemzetközi urándúsító központok létrehozása – fejtegette.
Ami a regionális konfliktusok rendezését illeti, Putyin a nemzetközi jogon nyugvó, egyetemes elvek alkalmazása, valamint az összes érintett nép érdekeinek tiszteletben tartása mellett tört lándzsát, legyen szó Koszovóról vagy Ciprusról, a Kaukázustól délre lévő térségről vagy a Dnyeszter mellékéről.
A Kreml ellenzi az albán lakosságú szerbiai Koszovó függetlenségének megadását, amit igyekezett összekapcsolni a Grúziától az 1990-es évek elején háborúval elszakadt Dél-Oszétia és Abházia státusával. Grúzia a szeparatisták támogatásával vádolja az orosz békefenntartókat és a kitessékelésükkel fenyegetőzik.
Ezzel szemben Putyin a követi értekezleten aláhúzta, hogy Oroszország a jövőben is teljesíti békefenntartó misszióját a posztszovjet térben, dacára az oly gyakori nyílt provokációknak. Ugyanakkor Putyin visszautasította azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint Oroszország újbirodalmi ambíciókat dédelget és energetikai zsarolás eszközével él. Ezzel védelmébe vette a posztszovjet fogyasztókkal szemben is európai árakat érvényesítő energiapolitikáját a Nyolcak (a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) július közepén Szentpéterváron esedékes csúcstalálkozója előtt. Az európaiakat az év eleji, őket is sújtó ukrajnai csapelzárás ráébresztette, hogy túlságosan is függenek az orosz gázszállításoktól.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
