George Bush bécsi tárgyalásainak szerdai nyitányaként Heinz Fischer államfővel tárgyalt Bécs központjában, a Hofburgban, a találkozón a két ország külügyminisztere is részt vett. A megbeszélésen az Egyesült Államok és Ausztria közötti kapcsolatokról, az iraki helyzetről, az iráni atomprogrammal kapcsolatban előterjesztett nyugati tárgyalási javaslatokról, a nyugat-balkáni helyzetről és az amerikai-európai viszonyról volt szó.
Bezárná Guantánamót
Az osztrák államfő kényes kérdésnek, valamint az EU és az Egyesült Államok közötti viszonnyal kapcsolatban súlyos problémának minősítette a guantánamói fogolytábor ügyét. Az amerikai elnök a börtönnel kapcsolatban kijelentette, hogy a legtöbb foglyot hazaengedik majd hazájukba, de egyeseknek az Egyesült Államokban kell majd bíróság elé állniuk, mert, mint fogalmazott, hidegvérű gyilkosokról van szó, akiket semmi esetre sem lehet az utcára engedni. George Bush ez alkalommal beszélt először arról, hogy pontosan hogyan képzeli el az unió, és számos emberjogi szervezet által kifogásolt kubai fogolytábor bezárását -írja a BBC.
A fogolytábor megszüntetésének amerikai részről való felvetésére akkor került sor, amikor a táborban másfél hete három fogoly öngyilkosságot követett el. Ekkor utalt Bush először arra, hogy az amerikai kormány szeretné, ha a tábor mielőbb üres lenne, s a legfelsőbb bíróságot hibáztatta a bírósági tárgyalások elmaradásáért. Az elnök arra a függőben lévő bírósági eljárásra utalt, mely dönt arról, hogy a guantánamói foglyok ügye a katonai bíróság elé kerül-e, vagy pedig a szövetségi bírók döntenek a fogvatartottak sorsáról.
Az 56-os menekültek befogadását méltatta Bush
Fischer köszönetet mondott azért, hogy az Egyesült Államok hozzájárult Ausztriának a nemzetiszocializmus uralma alóli felszabadulásához, valamint azért a nagylelkű gazdasági segítségért, amelyet a II. világháború után nyújtott Washington Bécsnek. Az amerikai elnök pedig méltatta Ausztria nagylelkűségét, amelynek alapján az 1956-os magyarországi forradalom leverését követően menekültek százezreit fogadta be.
Az amerikai elnök pozitívan értékelte az iráni atomprogram kérdésében az EU-val, Oroszországgal és Kínával kialakított együttműködést. Felhívta a figyelmet arra, hogy most már sok függ a nyugati felvetésekre adandó iráni választól. Bush jónak és fejlődőképesnek minősítette az EU és az Egyesült Államok közötti együttműködést.
Több ezren tüntetnek
A két politikus találkozójával egy időben megkezdődtek az amerikai elnök látogatása ellen szervezett tüntetések. Néhány száz diák vonult az osztrák főváros Nyugati pályaudvarától Bush-ellenes jelszavakkal a Bécs szívében található Votivkirche (Fogadalmi templom) parkjához, ahol délután több ezer résztvevővel szervezett megmozdulást tartanak globalizáció-ellenes szervezetek, Ausztriába települt külföldiek egyesületei.
A delegáció érkezését megelőző napon három alkalommal is gyanús csomagokat talált a rendőrség Bécsben, de utóbb kiderült, hogy a mindhárom bombariadó vaklárma volt. Az elsőt 7.30-kor fedezték fel a Hofburg közelében, ahol szerdán George Bush elnök és Condoleezza Rice külügyminiszter az Európai Unió vezető képviselővel tárgyalt. A bécsi rendőrség egy robot bevetésével „hatástalanította” a gyanús bőröndöt, melyből drótok lógtak ki, és egy kapcsolószekrényhez volt rögzítve. Hasonlóan gyanús csomagot fedeztek fel az amerikai küldöttség szálláshelyének kijelölt Intercontinental szálloda közelében is, később pedig egy harmadikat nem messze a hoteltől.
Oktatási együttműködésről állapodtak meg
Szerdán délelőtt Condoleezza Rice amerikai, Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter, valamint Benita Ferrero-Waldner EU-biztos megállapodást írt alá. Ennek alapján az EU és az Egyesült Államok fejleszti felsőoktatási együttműködését, amely lehetővé tesz a kölcsönös részképzést, valamint közös záródiploma kiadását is. Az EU és az Egyesült Államok 2006 és 2013 között 45 millió eurót szán a transzatlanti oktatási programok finanszírozására, amelyekre 1995 óta évente 2 millió eurót fordított. Ezekben a programokban jelenleg 726 oktatási intézmény vállal szerepet, a csereprogramokban pedig 4 ezer diák vett részt, akikhez a következő nyolc évben 6 ezren csatlakozhatnak.
Bush elnök személyében az első amerikai elnök jár Bécsben azóta, hogy Jimmy Carter 1979-ben aláírta a nukleáris fegyverek leszereléséről szóló paktumot Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel –írja a BBC. A tervek szerint a tárgyalások után az amerikai elnök kulturális programokon is részt vesz, majd 19 óra körül indul tovább Bécsből Budapestre.
