A legfejlettebb spanyolországi régióban rendezett referendumon a szavazatok csaknem teljes, 98 százalékos feldolgozottsága alapján az autonómiapártiak 74 százalékos győzelmet arattak, míg a nem voksok aránya 20,73 százalék 5,34 százalék érvénytelen szavazat mellett. A részvételi arány viszont nem érte el az 50 százalékot: a 5,3 millió katalán választópolgár 48 százaléka nyilvánított véleményt a referendumon.
Az autonómiatervezet nemzetként határozza meg a – spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető – saját nyelvet használó Katalóniát, bővítve annak jogkörét az adózás és az igazságügy terén. A katalán kormány (Generalitat) nevezheti ki egyebek mellett a helyi bírókat és ügyészeket, ami eddig Madrid jogköre volt. Ugyancsak a Földközi-tenger partján fekvő tartomány vezetése veszi kezébe a katalán vasúti és közúti hálózat irányítását, a tengeri közlekedés megszervezését, és neki áll jogában külföldieknek katalóniai letelepedési és munkavállalási engedélyt kiadni. Az adókból befolyt költségvetési összegnek korábbiaknál nagyobb része marad Katalóniában.
Az autonómiatervezet immár törvényjavaslatként kerül ismét a madridi parlament két háza elé ratifikálás céljából. A madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető szocialisták (PSOE), valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) támogatták az autonómia reformját, míg a konzervatív Néppárt (PP) elutasította azt. José María Aznar pártja úgy véli, hogy a kibővített tartományi autonómia veszélybe sodorja Spanyolország nemzeti egységét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
