Nagyvilág

Szlovákiában a legrosszabb is megtörténhet

Bár nagy a bizonytalanság, elemzők szerint könnyen előfordulhat, hogy a hétvégi szlovákiai választások után magyarellenes pártok is hatalomhoz jutnak.

Feles részvétel

Pénteken, az utolsó napon még folyt a kampány, mert az idén már kampánycsend sincs. Ezzel együtt a pártok választási hadjárata érdektelen és vérszegény volt. A szavazók részvétel pedig még az ötven százalékos előrejelzéseknél is alacsonyabb lehet. Talán azért is, amiről kevés szó esik: lehet, hogy sokan azért nem mennek el szavazni, mert attól tartanak, hogy később bebizonyosodhat: rosszul választottak.

Szlovákiában szombaton előre hozott választáson döntenek az emberek az ország további sorsáról: a leegyszerűsített látszat szerint arról, hogy a következő négy évben jobb vagy baloldali kormányzás lesz-e az országban. A választás tétje mégsem ez, mivel az országban sem hagyományos jobboldali, sem hagyományos baloldali pártok nem alakultak ki.

Az előrejelzések szerint a részvétel “hagyományosan alacsony” vagy annál is alacsonyabb lesz, ami döntően meghatározhatja, vajon megőrzi-e hatalmi pozícióit a nyolc éve, két cikluson át kormányzó reformpárti jobbközép koalíció, vagy a baloldal bizonyul erősebbnek. Ha az utóbbi jön be, baloldali kormányzásról akkor sem lehet majd beszélni, mert a legerősebb erő, az eddig ellenzéki Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) egyedül aligha tudna kormányozni, lehetséges szövetségeseit pedig az egyik és másik oldalról egyaránt választhatja. Mégsem biztos, hogy Fico a 30 százalékos támogatottságával majd szabadon válogathat a partnerek között. Az ország következő kormánya várhatóan “felemás” erőkből és igen nagy kompromisszumok árán jöhet csak létre. Jóslatokra azonban a választást megelőző napig sem vállalkozott senki.

A legrosszabb verzió

Persze, bármi megtörténhet. Bejöhet az úgynevezett katasztrófa-koalíció is, amelyben Fico a szélsőséges magyarellenességével ismét parlamenti pozíciót szerző Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával (SNS) és az országot a kilencvenes években hosszú nemzetközi elszigeteltségre kárhoztató Vladimír Meciarral (LS-HZDS) alakít kormányt. A szlovákiai magyarok jövőjét tekintve, sokak szerint ez maga lenne a rémálom.

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tizenhat éve akadálytalanul uszít a magyarok ellen. Fellépéseinek eddig semmilyen jogi következménye nem volt, és okkal lehet attól tartani, hogy nem is lesz, különösképpen akkor nem, ha Slota pártja a hét végén esedékes választások nyomán ismét parlamenti párt lesz, mi több: kormányzati ambícióinak teljesülése is egyre valószínűbb. A “korcs lovaikon betolakodó, rút képű és görbelábú magyarokat” szidalmazó, a már Budapest lerombolására is buzdító zsolnai (Zilina) polgármester, úgy tudja, hogy II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kun Béla és sokan mások a szlovákok népirtói voltak, s szerinte a honfoglaló magyarok karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából a magzataikat.

Az MKP nyolc éve, a Slotával együtt kormányzó Vladimír Meciar bukása óta, két egymást követő választási cikluson át volt a mai napig a szlovák kormánykoalíció tagja, végül annak második legerősebb pártja, de Slota ellenében még egyetlen szlovák koalíciós partnere sem védte meg. Még csak egy gesztussal sem. Közömbösségükkel a szlovák partnerpártok igyekeznek azt sugallni, hogy a Slota-jelenség szóra sem érdemes. Ez az üzenet azonban ennél rosszabbat sejtet. Akár azt is, hogy az MKP kormányzati partnerei nem elég bátrak a megszólaláshoz, vagy hagyják: hadd zavarja csak Slota a magyarok vizeit, még akkor is, ha az MKP a jövőre nézvést is a potenciális partnerük, s ezt nyíltan deklarálják is. Hallgatnak, pedig tudják: amit Slota művel, azt az alkotmány tiltja

Megromlott kapcsolatok

Sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy a leköszönő kormánykoalíció “maradék” pártjai, a Mikulás Dzurinda kormányfő vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a kormányból még januárban kilépett – így előrehozott választást előidéző – Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) közös választási teljesítménye elegendő lehet ahhoz, hogy folytatódjanak a keserves áron eddig véghezvitt reformok, amelyek betetőzését a leköszönő koalíció a legcsábítóbb jövőként kínálja.

Elemzők szerint igenis ez, a folytonosság a járhatóbb út, A Fico-féle ígérgetés sokkal kockázatosabb ennél, mert az osztogatással, a reformok kényszerű megtorpanásával jár, márpedig az egészségügy, az oktatás és kultúra reformjának véghezvitele uniós elvárás, és “jó tudni, hogy az unióban élünk, s nem Fico, nem Meciar, nem is Slota juttatta oda az országot” – hirdetik Dzurinda és eddigi szövetségesei, akiknek viszonyát azonban a nyolc év igen csak megviselte.

Magyar kilátások

Keserves helyzetben van a Magyar Koalíció Pártja, mert tudja: nyolc év kormányzati teljesítménye, a viszonylagos nemzetiségi béke hullhat porba, a jelentősen elmaradott magyarlakta régiók fejlesztése torpanhat meg, s tehet mindez jóvátehetetlen szociális, szellemi és közérzeti károkat a magyar közösségben. Bugár Béla, a párt elnöke elképzelhetetlennek tartja, hogy az MKP kimaradjon a kormányból. Ez csak akkor történhetne meg, ha a magyar választók részvétele is alacsony lenne, de tudvalevő: a párt választói bázisa minden szlovák párténál stabilabb és állandóbb.

A magyarok részvétele várhatóan most is magas lesz, így a párt bízvást tíz százaléknál jobb eredményt ér el. Kérdés azonban, milyen eredményeket tud majd kiküzdeni a választást követő tárgyalásokon, s milyen kompromisszumokra kényszerül azokkal a lehetséges partnerekkel szemben, akiknél jobbakat is el tudna képzelni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik