Nagyvilág

Spekulatívvá válnak a fejlett államok kötvényei

„Spekulatív” besorolást kaphatnak a fejlett országok államkötvényei 2050-re, mivel a lakosság öregedésével járó kiadások túlzott terhet jelentenek mind a költségvetést, mind az államadósságot tekintve – hívja fel a figyelmet elemzésében a Standard & Poor’s a Világgazdaság egyik cikkében.

A világ legnagyobb hitelminősítője szerint az érintett országok közé tartozik az Egyesült Államok és Európa számos országa. A tanulmány szerint a világ lakosságának átlagéletkora 28-ról 38 évre emelkedhet a következő évtizedekben, míg 14 országban az átlagéletkor az 50 évet is meghaladja – ezek fele Kelet-Európában található – mutat rá az elemzés.

A Világgazdaság cikke szerint borús jövőképet fest az eltartási ráta további alakulása is: az ezredfordulós 11-ről 2050-re 25 százalékra emelkedhet az időskorú eltartottak aránya. A világ 32 fejlett gazdaságát – a 25 uniós tagállamot és Norvégiát, valamint az Egyesült Államokat, Ausztráliát, Kanadát, Japánt, Dél-Koreát és Új-Zélandot – vizsgálva az elemzők arra jutottak, hogy a többletkamatköltség 2020-ra átlagosan meghaladja a GDP négy, 2030-ra a hat százalékát, míg 2050-re a 13 százalékát is elérheti. Az emelkedő kamatköltségek pedig a kormányzati kiadások szintjét is feljebb tornásszák, a GDP 56 százalékára.

A Világgazdaság szerint ezek után nem meglepő az országok államadósságainak drasztikus megugrása sem. Míg tavaly az átlagos eladósodottság az országok GDP-jének 33 százalékára rúgott, az ötvenes évekre ez az arány elérheti a 180 százalékot is. A legjobban eladósodott ország Japán lesz, ahol a kötelezettségek a GDP 530 százalékát teszik ki. Japánt követik a legkritikusabb helyzetben lévő európai államok, Magyar-, Cseh-, Görögország és Portugália, ahol a hitelállomány a GDP 400-450 százalékát is elérheti. Végül az Egyesült Államok sem kerülheti el az öregedés hatását, itt 350 százalékos eladósodást várnak az elemzők.

A költségvetési terhek ilyen mértékű növekedése nem hagyja érintetlenül a ma még szinte kivétel nélkül befektetői besorolású államkötvényeket sem. Amennyiben elmaradnak a költségvetési és szerkezeti reformok, úgy 2015-ben Japán, majd a következő évben Magyar-, Csehország és Málta adósságkockázata is a „befektetési” szint alá süllyedhet. 2030-ig Francia-, Görög-, Lengyelország és Portugália kaphat leminősítést, míg 2040-ben az Egyesült Államok, majd tíz évvel később Nagy-Britannia is csatlakozhat a spekulatív államadóssággal rendelkezők táborához. Az elemzés szerint csupán a skandináv és a balti államok, valamint Kanada, Új-Zéland és Ausztria lesz képes a GDP 100 százaléka alatt tartani a következő évtizedekben felgyülemlő államadósságot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik