Nagyvilág

Gyurcsány a határon túliakkal kezdi a reformokat

Sajtóértesülések szerint új intézményi rendszerrel helyettesíti a kormányfő a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), és átalakul a Határon Túliak Magyarok Hivatala.

A határon túli vezetőkkel folytatott hétfő esti, nem hivatalos megbeszélésen Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, hogy amíg konkrét eredmény nem remélhető ettől, addig nem hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), hanem új, az uniós pénzforrásokhoz is jobban illeszthető együttműködési kezdeményezéseket tesz – értesült a Népszabadság.

A legitim határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány, illetve a parlamenti pártok képviselőiből álló, 1999-ben alapított Magyar Állandó Értekezletről a 2004 decemberi népszavazás előtt és után is úgy nyilatkozott a kormányfő, hogy testületnek nem lehetne érdemi mondanivalója. A Népszabadság beszámolója szerint a kormányfő tegnap elmondta: ami az ő felelőssége, azt vállalja. Szeretné, ha az eltérő helyzetű magyar közösségek értelmesen differenciált, áttekinthető és pártszempontoktól mentes támogatást kapjanak. Javasolja, hogy egy-másfél éven belül új intézményrendszer segítse a változó Európához és térségünkhöz való alkalmazkodást. Erősíteni kellene a kulturális összetartozást is.

Nem ellenkeztek?

Gyurcsány bejelentette: a MÁÉRT helyett szükség szerinti gyakorisággal és formában egyeztet majd a határon túli vezetőkkel, akár külön-külön. Jelentősen átalakítja a határon túliak anyaországi kapcsolatainak és támogatásainak egész intézményrendszerét. A cél, hogy a nemzetpolitika illeszkedjen az EU-politikához és az uniós fejlesztési tervekhez-pénzekhez, valamint a szomszéd- és térségpolitikához is.

A tegnap esti találkozó előtt megfigyelők arra számítottak, hogy a határon túliak többsége ellenezni fogja a MÁÉRT megszüntetését, vagy “ellentételezést” kérnek. A Népszaabdság értesülései szerint viszont elképzelhető, hogy többségük kész lesz a modernebb nemzetpolitika jegyében új formák és ötletek megfontolására – arra mindenképpen, hogy túllépjenek az elmúlt időszak bizalmatlan, meddő vitáin. A lap úgy tudja, hogy a tegnapi találkozón, mások mellett, Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt.

Átalakul HTMH?

A határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányfői elképzelésekről számol be egy másik országos napilap is. A Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul a Határon Túli Magyarok Hivatala – írja a keddi Magyar Nemzet a bukaresti Új Magyar Szó című lapra hivatkozva. A főigazgatóság vezetője sajtóértesülések szerint Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium eddigi helyettes államtitkára lesz.


A Magyar Nemzet beszámolója szerint a HTMH megszüntetése már Szilvásy György parlamenti bizottsági meghallgatásán is szóba került. Akkor a kancelláriaminiszter úgy érvelt, hogy az „átszervezés” nem jelenti a terület leértékelését, a kabinet csupán a döntés-előkészítésben és döntéshozatalban is hatékonyabb akar lenni. A HTMH-t 1992-ben hozták létre azzal a céllal, hogy részt vállaljon a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, a kisebbségpolitikai koncepció kialakításában és érvényesítésében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik