José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke először az energiaügyi tárcát szánta Kovács Lászlónak, de a volt külügyminiszter európai parlamenti meghallgatása nem sikerült, s a politikus is beismerte: az idő rövidsége miatt nem tudott felkészülni kellőképpen – emlékeztetett a Süddeutsche Zeitung.
Kovács azonban megkedvelte új feladatkörét, az adó- és vámügyi biztosit, miután beásta magát a technikai részletekbe is. Nagy akadály tornyosul azonban előtte: bármennyire is egységesül Európa, az adóügyek még mindig a tagállamok jogkörébe tartoznak.
„Kovácsnak hálátlan hivatala van, valószínűleg a leghálátlanabb a bizottságban” – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak Udo Bullmann német EP-képviselő. Bullmann mindenekelőtt azt találja nehéznek, hogy Kovácsnak minden egyes javaslatához meg kell szereznie mind a 25 tagállam beleegyezését.
Türelmes tárgyaló
Bullmann „pragmatikusnak és nagyon türelmesnek” nevezte a magyar biztost, mások azt emelték ki, hogy Kovács már külügyminiszter korában is rátermett tárgyaló volt. A német lap cikkének szerzője szerint Kovács, „a korábbi kommunista funkcionárius” azért folytathatta pályáját a rendszerváltás után is, mert nem volt hidegháborús politikus. Államtitkár volt Horn Gyula külügyminiszter mellett, „aki 1989-ben engedélyezte az NDK-polgárok kiutazását Nyugatra, s ezzel drámai módon felgyorsította a keleti tömb felbomlását”.
Külügyminiszterként Kovács mérvadó szerepet játszott Magyarország EU-csatlakozásának kivívásában, átköltözése Brüsszelbe kézenfekvő volt. A jövő kérdése, hogy a konszenzusszabály miatt adó- és vámügyi biztosként érhet-e el iránymutató sikereket – írta a Süddeutsche Zeitung.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
