Mélyreható geopolitikai változást jelent majd a NATO kibővítése Ukrajnával és Grúziával, aminek összes lehetséges következményét Moszkva saját biztonságpolitikai szempontjából fogja mérlegelni – jelentette ki szerdán Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A tárcavezető az orosz parlament alsóházában elmondott beszédében súlyos aggodalmát fejezte ki Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozásával szemben, és emlékeztetett arra, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásáról még az előző vezetés alatt döntött.
Minden ország jogosult szuverén módon határozni arról, hogy kivel működik együtt a világban. De Oroszország is saját, egyebek között biztonságpolitikai érdekeit szem előtt tartva vonja le ebből a maga következtetéseit, ugyancsak szuverén állam módjára – mondta Lavrov.
Rakéták miatt aggódnak
Moszkvát azok az amerikai tervek aggasztják, amelyek szerint kis hatóerejű nukleáris lövedékeket telepítenének, a Trident tengeralattjárókon lévő ballisztikus rakétákat hagyományos robbanófejekkel szerelnék fel, de aggodalmat keltenek az interkontinentális rakéták általában. Ezek a tervek destabilizálóak lehetnek, csökkentik a háborús küszöböt, és romboló hatással vannak az atomsorompó-egyezményre – mondta az orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államok jelenleg egy kelet-európai légvédelmi rendszer kiépítésének lehetőségét tanulmányozza, amelyet Lengyelországba és Csehországba telepítenének. Az indok az, hogy Kelet-Európát megvédjék az iráni rakéták ellen.
Oroszország számára azonban ez azt a lehetőséget jelenti, hogy elhárítják az orosz interkontinentális rakétákat – fejtette ki Lavrov. Az orosz diplomácia irányítója megnyugtatta a törvényhozókat, hogy az ügyben minden konkrét kérdést a Washingtonnal folyó tárgyalásokon fognak megvitatni.
Kijev válasza
Az orosz parlament aggodalamira reagálva Ukrajna szerdán biztosította Moszkvát, hogy jövőbeli NATO-csatlakozása nem sérti Oroszország érdekeit. Semmi ok arra, hogy az Ukrajna és a NATO közötti közeledést Oroszországgal szembeni barátságtalan lépésnek tekintsék – jelentette ki az ukrán külügyminisztérium szóvivője, az orosz duma Kijev NATO-csatlakozási tervét kifogásoló nyilatkozatára reagálva.
A Kreml több alkalommal közölte, hogy “tiszteletben tartja Ukrajna szuverén jogát ahhoz, hogy bármely biztonsági szervezethez csatlakozzék” – tette hozzá a szóvivő. Az orosz elnök és külügyminisztériuma világosan kiemelték, hogy a NATO nem ellenséges szervezet – folytatta a diplomata.
Hidegháborús mentalitás
A 2004 végén megválasztott Viktor Juscsenko elnök célul tűzte ki országa NATO-csatlakozását, amelyet a lakosság jó része ellenez. Az elnök szerdán Hágában az elhúzódó hidegháborús mentalitást okolta egyes honfitársainak az atlanti szövetség iránt érzett szkepticizmusáért és a Krímben tartandó NATO-hadgyakorlat miatt zajló tüntetésékért.
Sajnos, mítoszok és legendák élnek a tömb feladataival és céljaival kapcsolatban” – közölte Juscsenko. Ezeket a mítoszokat a szovjet propaganda negyven éven át, egészen az 1990-es évekig kihasználta – tette hozzá. Az ukránoknak korrekt magyarázatra van szükségük azzal kapcsolatban, mi a NATO, mik a céljai, és világos képet kell kapniuk Ukrajna védelmi és biztonságpolitikájáról – tette hozzá Juscsenko.
