Putyin és Gyurcsány akkor beszélt a budapesti metró korszerűsítésében való az orosz részvételről is, de a Metrovagonmash a múlt hónapban alulmaradt a metrószerelvény-pályázaton a francia-magyar Alstom-Ganz-Transelektro konzorciummal szemben. Ez komoly kudarc volt az orosz cég számára, mert a budapesti volt az utóbbi évek legnagyobb metrókocsitendere Európában, vélték piaci elemzők. A szibériai KrasAir fő magánrészvényese és vezére, Borisz Abramovics – aki már több mint egy éve meg akarja venni a Malévot a magyar AirBridge közreműködésével, hogy csatlakoztassa a légitársasága körül formálódó AiRUnion holdinghoz – jelezte: Putyin Budapesten támogatta részvételi szándékát a következő pályázaton.
Putyin budapesti vizitjén szó volt a záhonyi logisztikai központról (amelyet fontos láncszemnek szánnak a transzszibériai vasút európai csatlakoztatásában), orosz részvételről a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításában, illetve magyar cégek részvételéről az orosz “nemzeti” programokban (egészségügy, oktatás, lakásépítés, mezőgazdaság).
De a Putyin és Gyurcsány által vázolt legjelentősebb stratégiai elképzelés arra irányult, hogy Magyarország elosztóközpont lehessen az orosz-török Kék Áramlat gázvezeték esetleges balkáni és közép-európai meghosszabbításában. “Az európai országoknak szánt orosz gáz magyarországi tranzitját érintő együttműködésről” Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is tárgyalt a múlt héten Moszkvában Alekszej Millerrel, a Gazprom cégvezetési elnökével. Az orosz állami ellenőrzésű monopólium a Fekete-tenger alatti orosz-török gázvezeték tervezett balkáni és közép-európai meghosszabbításában kínált elosztó szerepet Magyarországnak. A Gazprom ezzel elébe menne a Nabucco vezeték tervének. Ezen a talán 2008-2011 között megépülő vezetéken ugyanis – az orosz helyett – azeri (netán iráni) gáz áramlana Törökországból (Magyarországon át) Ausztriáig.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
