Tabajdi Csaba, aki az MSZP európai parlamenti delegációjának a vezetője is, a szászországi Bautzenben az Európai Népcsoportok Föderalista Uniójának vasárnap záruló kongresszusán beszélt. Az unió az európai nemzetiségek és népcsoportok legfontosabb nem kormányzati szerve.
Előadásában a magyar EP-képviselő egyebek között arra mutatott rá, hogy minden pozitívum ellenére nagy aránytalanság van a tíz új és a tizenöt régi EU-tagállam kisebbségvédelmi rendszere között. Míg a tíz új tagállamnak a csatlakozás kritériumaként ratifikálnia kellett az Európa Tanács két kötelező erővel bíró kisebbségvédelmi dokumentumát, a Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, a régi tagállamok közül Franciaország, Belgium és Görögország ezt máig nem tette meg. Fel kellene zárkóztatni a régi tagállamokat a kisebbségvédelem terén, hiszen az új tagállamok magasabb szinten vannak – mondta a magyar politikus.
Előadásában arra is rámutatott, hogy az Európai Unióban nincs ugyan jogi értelemben vett működő kisebbségvédelmi rendszer, de ez nem jelenti azt, hogy például politikai értelemben ne lennének normák a kisebbségvédelem tekintetében. Az Európai Közösségek Bíróságának hatályos döntése szerint nem kell minden tagállamnak ratifikálnia egy döntést, hogy az uniós normának számítson. A bővítési kritériumrendszer továbbfejlesztése következtében a kisebbségvédelmi rendelkezések az uniós jog részét képezik. Ezzel együtt a kisebbségi jogsértések esetén a számonkérés megoldatlan – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
A bautzeni kongresszuson 32 országból 250 küldött van jelen, s a tanácskozáson elfogadott chartában az európai nemzeti kisebbségek átfogó védelmét és hatékony támogatását sürgették. Az Európai Uniót felszólították arra, hogy ne vegyen fel soraiba olyan országokat, amelyek nem tartják be a kisebbségekkel kapcsolatos normákat.
A nemzetiségeket és népcsoportokat képviselő unió adatai szerint Európában több mint 300 kisebbség létezik, körülbelül 100 millió ember él kisebbségi sorban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
