Ezzel az utolsó akadály is elhárult a megállapodás hatályba lépése elől, az amerikai erők így a terveknek megfelelően az idei év végén vagy a következő év elején megérkezhetnek Bulgáriába. A 240 tagú parlament a várakozásoknak megfelelően hagyta jóvá a megállapodást. A támaszpontok „jelentősen megnövelik a délkelet-európai térség biztonságát, és megerősítik Bulgária szerepét a régióban” – hangsúlyozta a szavazás előtt a bolgár külügyminiszter, aki beszédében azt is kiemelte, hogy a megállapodás kedvezőbbé teszi az országba irányuló külföldi befektetések lehetőségeit is. Kalfin annak is hangot adott, hogy a megállapodás nem irányul harmadik ország ellen, csupán válasz napjaink kihívásaira.
A tíz évre szóló megállapodás a kelet-bulgáriai Szliven város közelében lévő gyakorlótér, a délkeleti Jambol melletti, illetve az ország déli részén fekvő Plovdiv melletti légi támaszpont, valamint a keleten fekvő Ajtosz közelében lévő egyik raktár használatának feltételeit rögzíti. A megállapodás értelmében az amerikai erők 2500 katonát fognak állomásoztatni a bulgáriai támaszpontokon, hathónapos váltásokban. Noha Bulgária a koalíciós erők részeként kezdettől részt vesz az iraki stabilizációban (13 katonát veszített az arab országban), a NATO-ba történt 2004-es belépése óta valamilyen formában viszonozni szeretné, hogy az Egyesült Államok támogatta az észak-atlanti szervezetbe való felvételét.
Egy közelmúltban készült felmérés szerint a bolgár lakosság 60 százaléka ellenzi a megállapodást, amely mindazonáltal várhatóan több tízmillió dollárnyi külföldi befektetést hoz az országnak, és számos állást teremt. Az ellenzéki pártok tartanak attól, hogy a támaszpontok jelenléte miatt Szófia belekeveredhet Washington konfliktusaiba, különösen, ha az Egyesült Államok bolgár területről indít támadást egy harmadik ország ellen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
