“Semmi közöm a dudzsaili ügyhöz” – jelentette ki Azíz a per 28. tárgyalási napján, utalva arra a síita falura, amelynek 148 lakosát a szaddámi hatalom legyilkolta 1982-ben a vád szerint. Azíz a védelem első tanújaként szólalt meg a perben melyet aztán május 29-éig elnapoltak. A nemzetközi porondon ő képviselte általában hazáját a diktatúra éveiben, és Szaddám egyik legközelibb munkatársa volt. Azíz a tárgyaláson pizsamában jelent meg, és egészségügyi problémákról panaszkodott.
Az akkori iraki vezetés egy Szaddám-ellenes merényletkísérletet torolt meg a falu lakóinak kivégzésével. Azíz a merényletkísérletre utalva azt mondta a bíróságon, hogy “a támadás egyike volt azok sorozatának, amelyek 1978-tól kezdődően különböző tisztségviselőket vettek célba, köztük engem is”.
Háborús ok
Azízt 1980-ban próbálták megölni egy bagdadi egyetemen. Akkor ő kulturális miniszter volt. A támadást Iránnak tulajdonították, és ez volt az egyik hivatkozási alap arra, hogy Irak még abban az évben háborút indítson a szomszédos ország ellen. “Kézigránátokat dobtak felém, amelyek felrobbanva megsebesítettek engem és több tucatnyi diákot” – mondta a volt politikus.
Azíz 2003 áprilisában adta fel magát az Irakot megszálló amerikai erőknek, amelyek azóta fogva tartják. Ő nem vádlottja a Szaddám-pernek. A hetvenéves ember a tárgyaláson fekete-fehér pizsamában, fáradtan, lesoványodva jelent meg. Családtagjai korábban azt állították, hogy súlyos beteg.
Szaddámot védte
A volt miniszterelnök-helyettes védelmére kelt Szaddám Huszeinnek és féltestvérének, a perben szintén vádlott Barzán Ibráhim al-Haszan at-Tikríti volt titkosszolgálati főnöknek, mondván, normális dolog az, ha egy államfő “megbünteti” az életére törőket. Kijelentette, hogy Haszan at-Tikríti nem foglakozott a dudzsaili üggyel. “Csak azért ment el a faluba, mert tudni akarta, mi történt a testvérével” – mondta Azíz.
Azíz kijelentette, hogy az Irakban most hatalmon lévőknek kellene a vádlottak padján ülniük. Azzal vádolta az egyik kormányzó síita pártot, hogy vezetői merényletet kíséreltek meg ellene és Szaddám Huszein ellen a 80-as években.
