Az adriai-tengeri szigeten építési szabálytalanság miatt 50 házat ítéltek bontásra, és ezekből 18 volt magyar tulajdonban. A horvát környezetvédelmi minisztérium tisztségviselőinek közlése szerint a magyar tulajdonban lévő ingatlanok lebontását már befejezték.
Szeretnénk megkérni a horvát felet arra, hogy ha a jövőben hasonló ügyek vetődnek fel, erről előre adjanak tájékoztatást Budapestnek – közölte Gémesi Ferenc. A tervek szerint néhány napon belül felkerül a Külügyminisztérium internetes honlapjára, annak konzuli részére egy felhívás, amely szerint aki a jövőben ingatlanbefektetést tervez Horvátországban, előtte körültekintően tájékozódjon.
Minden “jogszerű volt”
A magyar külügyminisztérium jegyzékére „az illetékes zágrábi minisztérium válaszában az áll, hogy minden a legszabályosabban zajlott” – közölte Gémesi. A horvát jegyzék szerint a környezetvédelmi, tervezési és építésügyi tárca a beruházókkal állt kapcsolatban, ők a jogalanyok, nekik kézbesítették ki a felügyeleti határozatokat, hiszen a horvát nyilvántartások szerint az apartmanok tulajdonosi joga a beruházóknál volt. „A beruházók a minisztérium előtt ismeretlen személyekkel kötötték meg az adásvételi szerződéseket, és ezzel rendezték az egymás közötti kapcsolatokat” – idézett a válaszjegyzékből a helyettes államtitkár. E szerint az érintett 15 ingatlan tulajdonosa négy beruházó horvát cég, amelyet magyar állampolgárok alapították.
Gémesi elmondta, hogy emellett további három, tulajdonosként nyilvántartott magyar állampolgárságú magánszemélynek küldték ki a bontásra vonatkozó döntést. A zágrábi válaszban szerepel továbbá, hogy bár a horvát építési törvény nem írja elő, az építmények eltávolításába nem kezdtek addig, amíg nem döntöttek a beruházók minden fellebbezéséről. Utóbbiak megfellebbezték az eltávolításról szóló határozatot, valamint a felügyeleti végzések végrehajtásának hatályba lépéséről szóló végzést is. Ezeket kivétel nélkül elutasították, a horvát válasz szerint nem találtak olyan törvényen alapuló okokat, amelyek alapján a végrehajtás elhalasztását engedélyezni kellett volna.
Perelhetik a horvát államot
A horvát hatóságok 2004-ben és 2005-ben folytattak építési felügyeleti ellenőrzést, az idén március és május közötti időszakban pedig be is fejezték az eljárásokat. A horvát fél felhívta a beruházókat arra, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a jogtalanul felépített épületek eltávolításához, „erre vonatkozóan 2005-ben a médiában már többször felhívás jelent meg”. Emellett kötelezettséget vállaltak arra, hogy a berendezési tárgyakat összeírják, elraktározzák, amíg a tulajdonosok azokat át nem veszik. Gémesi Ferenc szerint a horvát válasz alapvetően választ ad a magyar felvetésekre. Hozzátette: mivel horvát jogszabályról van szó, így annak értelmezési joga is döntően a horvát félé. Megjegyezte: azt továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy a bontási határozatok híre a befektetőktől eljutott-e időben a velük szerződést kötött magyar állampolgárokig.
„A magyar állampolgárok, ha úgy látják, nyilván perelhetik a horvát államot, illetve a hatóságokat, de az alapkérdés az, hogy a horvát hatóságok számára a befektető a tulajdonos” – szögezte le. Mint mondta, az esetleges perekhez a zágrábi nagykövetség ügyvédek ajánlásával, illetve a horvát jogszabály magyar nyelvű szövegével tud segítséget nyújtani. A helyettes államtitkár arra is kitért, hogy felkérték a zágrábi magyar nagykövetet, járjon utána, mi igaz azokból a hírekből, amelyek szerint más országok – például az Egyesült Államok – állampolgárai más elbánásban részesültek hasonló ügyekben a horvát hatóságoktól. Gémesi Ferenc szerint ez nehezen képzelhető el.
