Nagyvilág

Törékeny koalíció Lengyelországban

A múlt héten a lengyel kormányhoz csatlakozó szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR), és az uniós csatlakozást szintén ellenző szélsőséges Önvédelem pártot heves tiltakozással fogadta a lengyel közvélemény, a pártok által képviselt ultrakonzervatív nézetek pedig kételyeket ébreszthetnek Varsó európai uniós elkötelezettségét illetően.

Hét hónapig tartó kisebbségi kormányzás után a lengyel nemzeti-radikális Jog és Igazságosság pártja (PiS) többségi koalíciót hozott létre a múlt héten, miután a szélsőjobboldali, ultraklerikális Lengyel Családok Ligája (LPR) is csatlakozott az Andrzej Lepper vezette Önvédelemmel április végén létrejött kabinethez.

Bár Jaroslaw Kaczynski kijelentette, hogy a koalíciót három és fél évre köti meg, tehát ki kívánja tölteni az új kormány mandátumát, a szélsőségesekkel kötött kényszer-megállapodás különösen képlékennyé teszi a koalíciót – nyilatkozta a FigyelőNetnek Lagzi Gábor, a Teleki Intézet Közép-európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa.

Radikális nézetek

A 460 fős szejmben 16 fős többséggel rendelkező új kormányban az uniós csatlakozást és a piaci reformokat ellenző két szélsőséges párt elnöke kormányfő-helyettesi posztot kapott, Lepper – akit a héten egy becsületsértési perben másodfokon felfüggesztett börtönre ítéltek – agrárminiszter lett, a nacionalista, nyugatellenes kijelentéseiről ismert Roman Giertych LPR-elnök pedig az oktatási tárca élére került.

A lengyel hagyományoknak megfelelően az oktatási tárca felügyelete megosztott, Giertych a megállapodás értelmében csak a gimnáziumi és általános iskolai oktatást felügyeli. Az LPR olyan oktatási reformokat helyezett kilátásba, melynek keretében radikális fellépést sürget az iskolai erőszak és a kábítószer-fogyasztás ellen, ugyanakkor ultraklerikális nézeteivel és patriotizmusával heves tiltakozásokat váltott ki.

Kedden például mintegy ezerötszáz diák tüntetett Varsóban az ellen, hogy az Önvédelem és az LPR is tagja lett a lengyel kormánykoalíciónak. A tüntetéseket a parlamenten kívüli balliberális Demokrata Párt szervezte, a megmozduláson a diákok mellett több baloldali párt és szervezet is képviseltette magát. A város központján áthaladó tüntető tömeg leginkább Giertych miniszteri kinevezése ellen emelte fel szavát.

Az unió aggályai

Lengyelország külföldi partnerei attól tartanak, hogy Varsó letérhet a fő európai csapásirányról azután, hogy az Önvédelem és nacionalista Lengyel Családok Ligája (LPR) a múlt pénteken tagja lett a kormánynak.

A konzervatív lengyel kormány, hogy a találgatásoknak elejét vegye, biztosította uniós partnereit, hogy a lengyel kormányban történt külügyminiszter-váltás nyomán nem változik Varsó Európa-politikája. A lengyel államfő Anna Fotygát nevezte ki új külügyminiszternek, miután Stefan Meller lemondott, tiltakozva ezzel az Önvédelem populista agrárpárt kormánykoalícióra kerülése ellen. Fotyga, kinevezése egyfajta üzenet az unió számára a lengyel esélyegyenlőségről, hiszen a pénzügyminiszter mellett ő a második női politikus a kormányban.


A koalíciós megállapodás alapján a szélsőségesek nem kaptak olyan tárcát, mely teret adna radikális külpolitikai elképzeléseiknek. A Lengyel Családok Ligája például az uniós társulási szerződés újratárgyalását követeli, és nem engedélyezné az euró bevezetését.

Vegyes gazdaságpolitikai nézetek

Nem csak az ellenzék, hanem a megfigyelők is egyetértenek abban, hogy egy egységes program létrehozása nehézségekbe ütközhet, és az új kormány összehangolt munkája nagy feladat lesz – írja a Warsaw Voice. Jóllehet Kazimierz Marcinkiewicz kormánya a jelenlegi felállásában nincs könnyű helyzetben, a kabinet sikeres lesz – mondta Lech Kaczyński elnök az átalakult kormány új tagjainak kinevezésekor.

A közös program összeállítása mindenestre még várat magára, különösen, hogy a koalíciós pártok gazdaságpolitikája igen sokszínű. A PiS a „szolidáris Lengyelország” jelszavával nyerte meg a választásokat, ami állami protekcionizmust feltételez, ám a Jog és Igazságosság pártja többnyire csak ideológiai téren hirdet nemzeti konzervatív nézeteket, gazdaságpolitikája inkább baloldali – nyilatkozta Lagzi Gábor.

Ennek megfelelően várhatóan visszafogottabb privatizációs politikát fognak folytatni. A képlékeny koalíció valószínűleg az év végére stabilizálódik majd, ekkor nyújtják be ugyanis a költségvetést , melyből a teljes állami kontrollt hirdető Önvédelem több milliárd forintnak megfelelő pénz szétosztására vonatkozó javaslatai biztosan kimaradnak majd – véli a szakértő.

Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy, egyáltalán „nem fél” az új politikai erőktől. Mint mondta, rengeteg lehetőség van az országban, ám ezek megvalósításához többségi kormányzásra van szükség. A Jog és Igazság pártja legfőbb célja, hogy fellendíthesse a gazdaságot , felvegye a harcot a korrupcióval, és megállítsa a munkanélküliség növekedését, amely 18 százalékkal a legmagasabb az unióban.


A korrupció elleni fellépés jegyében a koalíció már elfogadta a CBA (Központi Korrupcióellenes Ügynökség) felállításáról szóló határozatot, és ezen a héten egy parlamenti vizsgálóbizottság is létrejött, amely az elmúlt 16 év bankprivatizációjával foglalkozik majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik